Hatalmas bajban az ország, oázisból sivataggá változott, a gazdák szerint az utolsó órában vagyunk

AZ IDEI ASZÁLY MAGYARORSZÁGON

A 2024-as év különösen nehéz kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot az ismétlődő aszályos időszakok miatt. Az extrém szárazság komoly károkat okozott a termésben, és sok gazdálkodó kétségbeesetten keresi a megoldásokat az egyre inkább súlyosbodó klímaváltozással szemben. A Kárpát-medence speciális földrajzi helyzete miatt különösen sérülékeny az aszállyal szemben, mivel az éghajlat itt egyszerre mutat mediterrán, kontinentális és óceáni jellemzőket, így a csapadékmennyiség ingadozása, illetve a hőmérséklet növekedése fokozottan jelentkezik.

A DUNA ÉS A TISZA SZEREPE

A mezőgazdasági termelők az aszály következményei miatt jelentős bevételkieséssel és növekvő költségekkel szembesülnek. Az aszály adaptációs módszerek közé tartozik az öntözés fejlesztése, de sok gazda szerint ezek a megoldások önmagukban nem elégségesek, különösen a vízforrások korlátozott hozzáférhetősége miatt. Az ország vízgazdálkodása pedig régóta kihívásokkal küzd: a Duna és a Tisza, Magyarország legnagyobb folyói, gyakran csak átfolynak az országon anélkül, hogy a vizet hatékonyan tárolni tudnánk. A XIX. századi folyószabályozás eredményeként a víz gyorsan távozik a területről, ami tovább fokozza az aszályproblémát.

A KÁRPÁT-MEDENCE JÖVŐJE

Szakértők szerint a jövőben elengedhetetlen lenne a vízmegtartásra épülő stratégiák fejlesztése, például a természetes vízfolyások helyreállítása, valamint a talaj vízmegtartó képességének növelése.

A víztározók építése és a talajvízszint fenntartása olyan intézkedések, amelyek segíthetnének csökkenteni az aszály hatásait. Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi és hazai kutatások egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező években egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási események, így Magyarországnak sürgősen át kell alakítania vízgazdálkodási politikáját​ - nem baloldali, vagy jobboldali vízgazdálkodás kell, hanem elszánt, az országot szerető szakemberek munkája, amivel meg kell menteni a Kárpát-medence páratlan vízgazdagságát.

Az aszály hatásai nemcsak a termelést, hanem a vidékfejlesztést és az élelmiszerellátást is veszélyeztetik. A kormány több lépést is tett az aszály okozta károk enyhítésére, például kártérítési alapokat hozott létre a mezőgazdasági szereplők számára, de a hosszú távú megoldások kidolgozása még várat magára. Az európai és magyar szakértők egyetértenek abban, hogy az ország csak akkor lehet képes szembenézni az ilyen kihívásokkal, ha vízgazdálkodási rendszereit fenntartható módon modernizálja.

forrás: Euronews