Ez volt a valaha mért legerősebb földrengés Magyarországon, a komáromi kataklizma bármikor újra bekövetkezhet

Magyarország igazán szerencsés helyzetben van, ha a földmozgások gyakoriságát és erősségét nézzük. Ugyan kisebb rengések előfordulnak, mint amilyen a hétfő reggeli, melynek epicentruma Pécstől 15 kilométerre volt, és a Richter-skála szerinti 2,2-es erősséggel bírt. Ezek szerencsére legtöbbször károkat nem okoznak, és a lakosság is csak enyhe mértékben érzékeli.

Nem így volt 1763-ban, amikor a feljegyzések szerinti legpusztítóbb földrengés tombolt az ország területén. 261 évvel ezelőtt egy június végi napon Komáromot egy a mai mérések szerinti 6,3-as erősségű földmozgás rázta meg, aminek pusztító következményei lettek.

A városban és a környező településeken 279 épület semmisült meg, köztük 7 templom. További több száz ház megrongálódott, a lakosság közül pedig 63-an életüket vesztették, és százak szenvedtek sérüléseket.

A korabeli beszámolók szerint a földrengést több utórengés követte, Komárom újjáépítése pedig hosszú időt vett igénybe. Bár ezt követően már erősebb épületeket emeltek, alig tíz évvel később újra bekövetkezett az, amitől a helyiek tartottak. 1773. áprilisában egy újabb rengés több mint 500 házat tett a földdel egyenlővé.

A helyszín nem véletlen, a Dunántúli-középhegység változása miatt épp ezen a vonalon fordult elő akkoriban a legtöbb erőteljes földmozgás, és mivel a tektonikai mozgásoknál néhány száz év elhanyagolható időmennyiség, ezért lényegében bármikor újra bekövetkezhet a környéken egy hasonló katasztrófa.

Azonban nem csupán Komáromnál történt hasonló, 1810. januárjában Móron 5,4-es, 1911 júliusában pedig 5,6-os rengést következett be Kecskeméten. A 2010-es években többször is volt 4-es erősségű feletti földmozgás, legutóbb pedig tavaly észlelhetett a lakosság 4-4.1-es erősségűt, Gyomaendrőd és Szarvas környékén. Az észlelési határ általában 2-es fokozattól kezdődik, egy 4-es erősségű esetében már kisebb károkra is számítani lehet.