Itt az új 100 forintos: eltűnt róla Magyarország címere, ez került a helyére

1848. május 26-án Kossuth Lajos közzétette híres kiáltványát a honvédzászlóaljak felállításáról, így alakult meg az első, központilag szervezett magyar hadsereg. A Magyar Honvédségnek jelenleg az a legfőbb feladata, hogy megvédje az ország szuverenitását és területi épségét, továbbá a NATO értelmében a Szervezet kollektív védelmének erősítése.

Ugyanakkor az is a feladatuk, hogy hozzájáruljanak az egyéb közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák következményeinek elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Unió határain kívül is.

A Magyar Honvédség 175 éves fennállásának alkalmából a Magyar Nemzeti Bank május 23-án kibocsátotja az új 100 forintos érmét. Felmerülhet a kérdés, miért nem május 16-án került erre sor, de a 23-ai nap sem véletlen, ugyanis a kibocsátás így a Magyar Honvédelem Napjához igazodik, amit 1992-től ünneplünk annak emlékére, hogy honvédség 1849. május 21-én, három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát.

Az új 100 forintos névértékes oldala semmiben sem különbözik a jól megszokott pénzérmétől,

a tematikus oldalról viszont eltűnt az ország címere, helyére pedig a Magyar Honvédség alapértékeit jelképező motívumok, a logójából kiemelt elemek kerültek.

 

^{(Fotó: Magyar Nemzeti Bank)}

Az érme előlapján a Honvédség emblémáján látható, kiterjesztett szárnyú turulmadár van, karmai között Szent István kardjával, háttérben pedig a "Magyar Honvédség pajsz" ábrázolása, ahol a nemzeti színeket heraldikai sráfozás jelöli.

Az új 100 forintos pénzérmével ugyanúgy lehet fizetni, mint bármelyik másik fizetőeszközünkkel. Az emberek a mindennapok során például vásárlásoknál vagy a postán találkozhatnak.