Sokan kiakadtak, mert a rezsiszámlákon óriásit emelkedett ez a díj – most megmutatjuk, mi is ez pontosan, és miért drágul

Nem lehetett tovább húzni a dolgot, így Magyarországon is elszálltak a rezsiköltségek. Alig lettünk túl a koronavírus-járványon, most az orosz-ukrán háború borítja fel teljesen Európa gazdaságát.

A júliusi válság kormányülést követően ugyebár eldőlt, hogy az állam kénytelen feladni a rezsicsökkentés korábbi rendszerét, és részben ráereszti a lakosságra az energia piaci árát hazánkban. Az áram ára kevésbé, míg a gázé jelentősen megnő. Mivel lassan közeledik az egyre hidegebb idő Magyarország felé, úgy fognak nőni a fűtésszámlák is.

Az áramszámlán elég sokan felháborodtak, mivel meglátták, hogy milyen magas lett az úgynevezett rendszerhasználati díj. Az RTL Híradó egyik nézője jelezte is a csatornának, hogy az egyik hónapban nála ez az összeg csak 5600, majd később már 8000 forint volt.

A kiakadás persze jogos, mert sokan nem is tudják, hogy mit jelent ez az úgynevezett rendszerhasználati díj.

„Az áramellátáshoz szükséges rendszereket, vezetékeket, transzformátorokat fenn kell tartani, a karban kell tartani, ott emberek dolgoznak, gépek, eszközök működnek, ezekhez pedig éppúgy energia kell, mint akár itthon működtetni mondjuk egy gázrezsót vagy felkapcsolni a lámpát. Ezeknek a díját fizetjük meg a rendszerhasználati díjban”

- mondta az RTL-nek Holoda Attila energiapiaci szakértő.

 [[cikk2]]

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter anno kijelentette, hogy ez nem jelent plusz bevételt az államnak. Arra fel kell készülni, hogy a rendszerhasználati díj októbertől a gázszámlákon is látható lesz Magyarországon.

Itt viszont kiemelték, hogy köbméterenkénti 20 forintos drágulást a számlának csak a rezsicsökkentéssel fizethető mennyiségen felüli részében érvényesítik.

A villamosenergia sávhatára 210 kW havonta, gáznál pedig 144 köbméter. Ez éves mértékben 2523 kWh áram és 1729 köbméter gázt jelent.