Lemondtak a magyarok a Balatonról

A koronavírus-járvány, az infláció, a háború, rengeteg tényező, ami miatt egyre több magyar mond le a nyaralóvásárlásról, legalábbis egy időre biztosan. Az ingatlan.com új elemzést készített, ami több mint 50 ezer hirdetés alapján bemutatja a nyaralók iránti kereslet alakulását.

„A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy luxuscikké váltak ezek az ingatlanok. A koronavírus-járvány utóhatásai, a felgyorsuló infláció, az emelkedő kamatok, az Ukrajnában zajló háború miatt kedvezőtlenebbé váltak a gazdasági kilátások, így a nyaralóvásárlást fontolgatók egy része egy időre lemondott erről. Azt látjuk, hogy a nyaralók iránti kereslet fordított irányban mozog a lakáshitel-kamatok alakulásával. Utóbbiak fokozatos növekedésével párhuzamosan idén egyre kevesebben érdeklődtek a nyaralóövezetekben fekvő ingatlanok iránt tavalyhoz képest”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A keresletcsökkenés egyelőre nem látszik az árakon, legalábbis jelenleg. Siófokon például egy év alatt 47 százalékkal nőtt, így 1 millió forint fölé kerültek az átlagos négyzetméterárak. De a déli parton, Szántódon, Zamárdiban, Balatonföldváron és Balatonszemesen is hasonló árakkal találkozhatunk.

Az északi parton szintén milliós árakba botlunk, ilyen például Alsóörs, Balatonakarattya, Balatonfüred, illetve az egész Balaton legdrágább települése, Tihany.

„A Balaton-parti települések összes eladó lakóingatlanát figyelembe véve a déli parton 47 százalékos, az északi parton pedig 20 százalékos volt az áremelkedés éves szinten, de ez nem csak a drágulásnak köszönhető”

– árulta el Balogh, aki hozzátette, hogy a növekedéshez hozzájárult az is, hogy egyre több az új építésű ingatlan, ami szintén felfelé húzza az árakat.

De drágult a Velencei-tó és a Tisza-tó is. Előbbi 23–26 százalékkal, utóbbi 56 százalékkal.