Emlékszünk még az Apádra ütök című filmre? Bele lehet gondolni, hogy Greg Beckur mennyi kíntól kímélte volna meg magát, ha nem hagyják el a reptéri poggyászát. Amikor elő is kerül, akkor is rossz bőröndöt adnak oda neki. Nos, a film nagyon is meglévő problémára épített anno, bár a statisztika az állítások alapján jócskán javult. 2003 óta az utasok száma majdnem megduplázódott, az elkeveredett csomagok aránya viszont globális szinten csaknem a felére csökkent. Persze itt nem úgy kell nézni, hogy minden poggyász eltűnik a semmibe. A légiközlekedési informatikai rendszereket fejlesztő SITA adatai szerint a tavaly elkeveredett bőröndök 79 százaléka késve érkezett, 6 százaléka eltűnt, 15 százaléka megrongálódott. A csomagok átlagosan 1,76 nap alatt kerülnek vissza eredeti tulajdonosukhoz. Addig ki kell bírniuk tiszta alsó, vagy a kedvenc alvós állatkájuk nélkül.
A légijáratokat igénybe vevők 20 százaléka csak kézipoggyásszal repül. Az elkeveredett bőröndök tavaly így is 2,3 milliárd dolláros kiesést jelentettek a légiközlekedés-iparnak. A megelőzés érdekében a légitársaságok 77 százaléka, illetve a repülőterek 88 százaléka tervezi, hogy 2018-ig bevezeti az önkiszolgáló poggyászbilétázást. Az okostelefonokon elérhető csomagkövetés még sok helyen gyerekcipőben jár, de a légitársaságok körülbelül 60 százaléka úgy számol, hogy 2018-ra elérhetővé teszi ezt a szolgáltatást.
Kovács Judit, a Budapest Airport Zrt. terminál szolgáltatásokért felelős vezetője szerint a csomag elkeveredésének oka leggyakrabban itthon a célállomást jelző címke leszakadása, de előfordulhat, hogy lecserélik a repülőgépet, és az új típusba már nem fér be annyi poggyász. Átszálláskor megtörténhet, hogy az utassal ellentétben a bőrönd nem éri el a gépet, illetve sztrájk akadályozza a folyamatot.
Az viszont érdekes, hogy még nem tudtak megfelelő módszert kialakítani erre a problémára a XXI. században. Szóval, inkább vigyük fel a gépre, vagy találjunk ki valamit, mert még úgy járunk, mint Greg Beckur.