Az ENSZ kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatala (UNODC) szerint a világ felnőtt lakosságának öt százaléka fogyasztott legalább egyszer drogot 2014-ben. A hivatal mintegy 250 milliárdra becsüli azoknak a 15 és 64 év közöttieknek a számát, akik 2014-ben drogokhoz nyúltak, közülük a legtöbben, 183 millióan kannabiszt fogyasztottak. 2014-ben több mint kétszázezer ember halt meg drogfogyasztás következtében, jellemzően túladagolás miatt. A jelentés szerint számos esetben elkerülhető lett volna a haláleset, ha a helyszínen megfelelő módon beavatkoztak volna. A legtöbb emberéletet továbbra is a heroin használata követeli.
Az ópium előállításának mértéke 2015-ben 38 százalékkal, mintegy 4800 tonnára csökkent az előző évhez viszonyítva. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy Afganisztán déli tartományaiban a mák terméshozamának csökkenése miatt az érintett területen 48 százalékkal kevesebbet állítanak elő. A világ mák-termőterületének kétharmada Afganisztánban található. Az ópiáthasználat az ENSZ szakértői szerint a drogok által okozott halálesetek nagy részéért felelős.
A hivatal becslése szerint az ópium-, a morfium- és heroinfogyasztók száma 17 millió világszerte. A szakértők szerint az előző év jelentős hozama miatt nem tapasztalható majd visszaesés a globális heroinpiacon.
A jelentés megállapítja, hogy aggodalomra ad okot a pszichotróp összetevők egyre gyakoribb előfordulása is. Míg 2014-ben 66 új anyagot jelentettek, 2015-ben már 75-öt.
A droghasználók közül 12 millió szúrja magát, akiknek fele hepatitis C vírussal, 14 százalékuk, vagyis 1,6 millióan pedig HIV-vírussal fertőzöttek. A férfiak körében háromszor olyan gyakran fordul elő, hogy kannabiszt, kokaint vagy amfetamint használnak. A tehetősebb társadalmi rétegek hajlamosabbak a drogfogyasztásra, az alacsonyabb társadalmi osztályok tagjai azonban nagyobb valószínűséggel lesznek függők. Szóval ne drogozzunk, mert a drog az rossz! (MTI)