Mit szabad és mit nem, ha rendőrautóval közlekedünk?

Igen, ha azt villogó nélkül teszi. A nínózásra külön szabály is van a KRESZ-ben, ez természetesen a mentőkre és a tűzoltókra is vonatkozik. „Az ilyen járművek megkülönböztető jelzéseit csak akkor kapcsolhatják fel a rendőrök (mentősök, tűzoltók, stb...), ha sürgős feladatot látnak el, a személy-, élet és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága ezt indokolja.” Itt hozzá kell tenni, hogy ebben az esetben is csak olyankor, ha ez szükséges egy adott forgalmi helyzetben. Sokszor látjuk, hogy a mentők éjszaka lárma nélkül haladnak át a kiürült városon. Igen, mert nem csörömpölhetnek feleslegesen a körúton, ha éppen nincsen forgalom.

A vonatkozó KRESZ-szabályt többször módosították az utóbbi években, és új fejlemény, hogy a fény és hangjelzés együttes használatával a vasúti átkelők jelzéseit és egy másik rendőr karjelzéseit kivéve a legtöbb közlekedési szabályt figyelmen kívül hagyhatja, aki ilyen autót vezet. Ha csak a villogókat kapcsolják fel, a sebességkorlátozásra nem kell figyelni, a többi szabályra továbbra is igen.

Ha egy megkülönböztető jelzésekkel felszerelt autó tilosban parkol, be kell kapcsolnia a fényjelzéseket, mert csak így mentesül a megállásra és várakozásra vonatkozó szabályok alól. Ezt segítik a modern, ledes fényhidak is, amelyek órák alatt sem merítik le a kocsi akkumulátorát, szemben az összes korábbi megoldással. Legutóbb a NAV vett ilyet a kocsikra, hogy jó sokáig állhassanak a tilosban.

Tehát, ha lekapcsolt lámpákkal hagyja az autót a rendőr a tilosban, ugyanolyan szabálysértést követ el, mint bármelyik más hétköznapi autós, ráadásul a rendőr még súlyosabb büntetést is kaphat. A parkolási szabálysértésért ugyanúgy 10 ezer forintot kell fizetni, 20-at, ha az ügy feljelentéssel zárul. Ha rendőr vagy, akkor pluszba még fegyelmi eljárás is indul ellened.

 

Az ilyen eljárásokat akkor indítják meg, ha a rendőrség szervezetén belül működő ellenőrzési osztály valahogy megtudja, hogy egy kolléga szabálytalankodott. A rendőrség belső ellenőrei nem a közlekedési szabályok áthágását vizsgálják, hanem a rendőrök szolgálatellátásának szabályszerűségét.

 

Most maradjunk a közlekedésnél. Nemcsak a szokásos gyorshajtás, záróvonal átlépése, vagy a tilosban parkolás miatt kerülhet nehéz helyzetbe egy rendőr, hanem azért is, ha nem köti be a biztonsági övét, vagy a kezében tartott mobiltelefonnal vezet. Sokat veszíthetnek a rendőrök egy ilyen fegyelmi eljárással, mert a minimális büntetés, az írásbeli fegyelmi örökre ott marad a személyi anyagukban, így a későbbi felettesei tudni fognak róla, hogy egyszer hibázott, persze ez súlyosabb esetben rendfokozat és fizetés csökkentéssel is járhat.

A villogók és a sziréna használatának amúgy is szigorú belső szabályai vannak, ráadásul nem minden jogosítvánnyal rendelkező rendőr vezethet szolgálati autót, közülük is csak azok kapnak engedélyt a megkülönböztető jelzések használatára, akik pályaalkalmassági vizsgát tesznek, és rendszeresen meg is újítják. Bizonyos típusokra is külön vizsgáznak a rendőrök, akiknek rendszeresen tartanak vezetéstechnikai tréningeket, néha kifejezetten az éles helyzetek gyakorlására.

Ha egy rendőrautó vezetője egyszerre kapcsolja be a szirénát és a villogókat, arról bejegyzést kell készítenie az autó menetnaplójába, és nagy bajba kerülhet, akiről kiderül, hogy magánügyben száguldozott vagy parkolt a városban, csak éppen nem volt kedve betartani a szabályokat. A jelzések használatát általában az ügyeletes tiszt engedélyezi, ha valahová gyorsan kell kivonulni, így például egy egyszerű családi vitához már nem mehetnek szirénázva a járőrök. Az Országos Rendőr-főkapitányság összesítése szerint tavaly 734 fegyelmi eljárást folytattak le szabálytalanul közlekedő rendőrökkel szemben.

Tehát, ha nyugalmi helyzet van, akkor a rendőrautónak is ugyanúgy kell viselkednie, mint a többi autónak. Nincs tilosban sültkrumplizás, sem záróvonal átlépés, mert nincs kedvem megkerülni egy háztömböt. Tessék mindenkinek jó példát mutatni az utakon, aztán nem kell szart dobálni a másikra.