Itt a rendkívüli térkép, amelyen a Balaton nem Magyarországon van teljes egészében

Ha a Balaton történelmét vizsgáljuk, bizony rendkívüli dolgok sokaságával találkozunk. Többször is találkozhattunk már azzal a történettel, hogy a Balatont el akarták tüntetni a térképről, egyszerűen gabonaföldeket alakítottak volna ki a helyén a 18. században. A tervek Márai Terézia alatt fogalmazódtak meg, ám a megyeék ellenállásában elbuktak, a mi nagy szerencsénkre, hiszen a 19. században már elkezdődött, a 20. század elején pedig igazi turistaparadicsommá vált a Balaton és környéke, ez trend pedig ma is folytatódik,

hiszen a Balaton sokszor színhelye a felhőtlen nyári kikapcsolódásoknak és nyaralásoknak.

Azt a térképet viszont már nagyon kevesen láthatták, amelyen a Balaton nem Magyarország része, hanem egy nagyon különleges kis államrész egy alkotóeleme. A tervek pedig még az első világháború végén fogalmazódtak meg, több változatban is. A képeket többek között megtalálhatjuk a Kanizsa című lokálpatrióta lap 2010-es évfolyamában is, illetve a Vázsonykő blogon is.

De mégis hova került volna a Balaton, minek lett volna a része Magyarország helyett?

Az első világháború végefelé máshogy tekintettek a Balatonra, egyfajta határvidéket láttak benne Zala és Veszprém vármegyékkel egyetemben. Ez lett volna a szláv korridor, amely összeköt két nagy szláv államot, amely akkor még nem létezett. 

A szláv korridor a Csehszlovákiát kötötte volna össze a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal, az egyik változata pedig érintette volna a Balatont is. Ennek értelmében nem lett volna közös határa Magyarországnak és Ausztriának. A maximális szláv korridor értelmében egész Zala vármegyét elcsatolták volna Magyarországtól, és ezt több térképen látni is lehet.

A korridort azonban végül elutasította a békekonferencia előkészítő bizottság.

De mi a helyzet a máig legnagyobb balaton rejtéllyel?

(Forrás: Trianon 100, Kanizsa, Vázsonykő blog)