Minden képzeletet felülmúl a történet, amiről még nem is hallottál nagy valószínűséggel.
Kréta a turisták egyk kedvelt üdülőhelye, egy igazi turistaparadicsom, ha meghalljuk a nevet, azonnal a kék tengerpartra és a nyárra asszociálunk, hiszen rengetegen utaznak ide Magyarországról is. Kréta másrészt egy igazi történelmi hely, ahol megelevenedik régi korok históriája, tele olyan helyszínnel, amelyet be kell barangolni, hiszen nagyon kevés helyen kerülhetünk ilyen közel az emberiség korai történelméhez. Kréta amúgy Görögország legnagyobb szigete, és ezzel együtt a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, az egyik legkedveltebb látnivaló pedig Knósszosz, az egykori virágzó Minószi civilizáció központja.
De milyen kulturális mesét rejt nekünk a sziget, amely nagyban kapcsolódhat a mai civilizációnkhoz?
Ha Kréta, akkor azonnal a Minótaurusz is beugrik mindenkinek, mint egy mitológiában létező fura szerzet, de rajta kívül is kapcsolódik Krétához egy gigantikus lény története, akit Talósznak hívtak, és bronzból készült a mesék szerint. Az első, ember építette robotként tartják számon, a legendák szerint pedig az istenek kovácsa, Héphaisztosz építette azt, méghozzá azért, hogy a Krétát védje a Földközi-tengeren a betolakodóktól. Végzetét Iaszon okozta, a szerkezet haláltusáját is úgy írják le az ókoriak, mintha valamiképp a berendezés szerkezte megbomlott volna, és az alkatrészekből kifolyt volna az éltető lé.
Talósz tehát egyfajta védelmi rendszer volt, amit Kréta védelmére rendeltek a mitológia szerint. Talószt manapság is gyakran idézik a tudósok, hiszen egyfajta előképnek tartják a mesterséges intelligencia (amely a Chat GPT kapcsán is manapság nagyon fontos kulcsszó) és a robotika terén, illetve ezeknek első írásos említését az emberiség történelmében.
Íme Adrienne Mayor, a Stanford Egyetem klasszikafilológusának előadása az ókori mesterséges intelligenciáról Talósz meséjével:
Itt pedig Talósz történetének egy filmes feldolgozása 1963-ból: