Észveszejtő mennyiségű arany egy magyar városban, Európa csodálta - Körmöcbánya volt egykor az Aranyváros

Manapság is minden nap nagyon sok szó esik a magyar forintokról, a pénzérmék pedig minden nap a kezünkben is forognak, de amint ránézünk ezekre az érmékre és a papírokra, biztos nem jut eszünkbe, hogy bizony nem mindig a forint volt Magyarországon a hivatalos pénznem. Egykor, a középkorban aranybányászatban nagyhatalom voltunk az egész világon, és Károly Róbert király volt az, aki az aranyorintot bevezette az országban. Mintája pedig egyenesen Firenzéből érkezett.

1325-től vezeti be az aranyforintot, a pénzverés központja pedig a ma Szlovákiában található Körmöcbánya volt.

Körmöcbánya ekkoriban az aranytermelés központjának számítptt, kevesen tudják, de a 13. században az európai aranytermelés jelentős része származott a felvidéki városból. Egészen a 15. századig megtartotta Magyarország az aranytermelésben a kitüntetett pozícióját a kontinensen. Körmöcbányát a kitüntetett szerepe miatt, az elképesztő mennyiségű aranytermelés és a pénzverés után magyar Aranyvárosnak is nevezték a múltban. A magyar aranyforintnak pedig volt egy másik neve is ebben az időszakban, körmöci dukátnak is nevezték a város nevéből. Sokszor hallhatjuk úgy is a város nevét, hogy Aranykörmöc.

Ma is megtalálható a Pénzérmék és Érmék Múzeuma a városban.

A város pénzverdéjét is még Károly Róbert király alapította 1328-ban. A város később egyre több jogot kapott, városfallal vették körül, de később a husziták is elfoglalták, majd csak Mátyás tudja azt visszafoglalni.

Íme a gyönyörű város elképesztő épületei: