Út a világ végére – bemutatjuk a boldogság szigetét, ami teljesen olyan, mint ha egy földönkívüli bolygón járnánk

A Socotra-szigetcsoport az Indiai-óceánhoz tartozik, az Arab-félsziget és Afrika csúcsa között, mintegy 240 km-re keletre Szomáliától és mintegy 380 km-re délre Jementől. A szomszédos szigetekkel együtt alkotja a Socotra-szigetcsoportot: a világ egyik legváltozatosabb szigetcsoportját.

_{Forrás: Profimedia}

A Socotra rendkívül gazdag és egyedi növény- és állatvilága miatt globálisan fontos a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. 

825 növényfajnak ad otthont, amelyek közül 308 (37%) a kihalás szélén áll. Ezek a fajok sehol máshol nem találhatók meg a Földön.

Az UNESCO 2008-ban Socotrát a Világörökség részévé nyilvánították. Nem csoda, hogy Socotrát gyakran „az Indiai-óceán Galápagosainak” nevezik. A sziget körülbelül 132 km hosszú és 49 km széles, összterülete 3796 négyzetkilométer. Topográfiailag három fő zónára osztható: a tengerparti síkságokra, egy mészkőfennsíkra és a Hagghier-hegységre.

_{Forrás: Profimedia}
Félsivatagi éghajlatú, 25 fok feletti az átlaghőmérséklet. A tömjén és mirha, valamint a háború idején a görögöket és rómaiakat gyógyító csodás aloék földje. Socotra a varázslók, dzsinnek és szörnyek helye is volt. 

A legendák szerint repülő kígyók éltek itt és úgy tartották, hogy hegyein  fészkel a Főnix madár.

A „Socotra” szó eredete továbbra is rejtély.  Sokan úgy vélik, hogy ez a szanszkrit „dvipa sukhadhara” kifejezésből származik, ami szó szerinti fordításban „a boldogság szigete”. Socotra szigetének 34 millió éves elszakadása Arábiától egyedülálló növényvilágot hozott létre – növényfajainak 37%-a sehol máshol nem található.

A Socotra sárkányfa egy ikonikus fa, amely hosszú múltra tekint vissza a kereskedelmi forgalomban, azonban az éghajlatváltozás miatt kihalóban van.