Hihetetlen a tudományos magyarázata, hogy miért füvesítik be a skandinávok a házak tetejét

Egyes tetők zöldek, mint a legelők, míg mások arany színűek. Van, aki vadvirágot is termeszt a tetőn, de olyan is van, aki konkrétan fát növeszt háza tetején, de olyat is láttam már, aki a kecskéit legeltette a házának tetőszerkezetén.

A skandinávok több száz éve növesztik a gyeptetőket, és a kutatások alapján, ez a hagyomány az őskorra nyúlik vissza. Bár az esztétikai érték nyilvánvaló, a fűtetőknek gyakorlati okai is vannak.

A gyeptetők támogatják a biológiai sokféleséget azáltal, hogy nagyobb teret adnak a helyi növényeknek a városi területeken és ráadásul jobban tudnak növekedni a tetőkön.  A tetők helyet biztosítanak a madaraknak a fészkeléshez és a hasznos rovaroknak. Ezeken a tetőkön a növényzet is segít felszívni az esővizet, és akár 40-90 százalékkal is csökkentheti az éves belvizek mennyiségét, a tető kialakításától, a növényfajtáktól és a tetőmagasságtól függően - közölte a Skandináv Zöldtető Intézet.

Talán azért is használták eredetileg a fűtetőket több száz évvel ezelőtt, mert a növények szerepet játszanak az otthon szigetelésében. A növények télen melegen tratják természetesen az otthonokat, valamint a nyári hónapokban hűvösen tarthatják a házat. A modern időkben ez csökkentheti az elektromos és gázszámlákat, sőt csökkentheti az széndioxid lábnyomot is. A növényzet akadályként is működik, hogy elnyelje a külvilág zaját, csendesen és békésen tartva az életet a beltérben.

A tetőket hagyományosan vízzáró nyírfakéreggel építik meg, és talajjal és gyeppel töltik fel, ami segít a nyírfakérget az egyben tartásban. A modern zöldtetők vízvédő membránokat és szintetikus anyagokból készült gyökérmembránokat használhatnak.