Egy kis Karib-térségbeli ország, ami csak egy dologra jó – galéria
Olvass tovább...
A koronavírus-járvány bizonytalan időre elnapolta utazásaimat, így most az elmúlt évtized legjobb pillanatait fogom feleleveníteni időről-időre. Jurák Zsolt vagyok és most egy kicsit más szemszögből folytatom a „Zsolt utazása” című rovatomat.
Előző írásomban bemutattam Belize-t, amely egy nagyon szegény és lepukkant város a Karib-térségben.
Olvass tovább...
A Bermudákra hajóval érkeztem, hiszen korábban mindig is izgatott a Bermuda-szigetek rejtélye. Persze ebből az utazó semmit nem érzékel, hiszen a mi hajónk sem nem tűnt el – sajnos...
Viszont, amikor megérkeztünk valami fantasztikus látvány fogadott:
elegáns gyönyörű hajónk befutott a kikötőbe, ahol az első nap egy kellemes sétát tettem és felmértem a lehetőségeket, hogy a másnapi egész napos sziget túrára melyik lesz a legalkalmasabb sofőr.
Bermudát az európaiak az 1500-as évek elején fedezték fel, ami egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban és jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A szigetek közül csupán 20 lakott, ezek közül tízet hidak kötnek össze.
A szigetcsoport a legrégebbi önkormányzattal rendelkező kolóniája az Egyesült Királyságnak, 1620-ban alapított parlamentje a világon a harmadik legrégebb óta folyamatosan fönnálló törvényhozó testület.
A kikötő is több órára való látnivalót rejteget:
nem véletlen, hogy Bermuda ennyire népszerű az utazók körében.
A legkényelmesebb módja és a legszebb érkezés a meseszép partok mentén, ha hajóval jövünk – sok társaság szervez ide pár napos utakat.
A következő reggel emberünk ott várt minket a megbeszélt helyszínen, és vitt körbe a szigeteken, amelyek – mint már említettem – közül többet híd köt össze. Nagy meglepetésünkre többször is összefutottunk a sziget végtelenül barátságos kormányzójával, hiszen egy állami ünnepség közepébe csöppentünk.
Gyönyörű, tiszta, rendezett, meseszép strandokat lehet látni, szépek az épületek, és ami még lényeges: nagyon kedves emberekkel lehet találkozni.
Itt tapasztaltam meg először, hogy milyen furcsa az, amikor életemben először átélem azt, hogy lenéznek rám.
Ugyanis összefutottunk egy 2 méter 15 centiméter magas rendőrrel – érdekes élmény volt, hiszen „kicsi embernek” éreztem magam.
[[galeria]]