A város, amelyet brutális méreteivel a magyar Rómának szántak

[[adv]]

Turisták sokszor megdöbbenve állnak a bazilika alatt, és egy városnéző kisvonatozás után elfojtott mosollyal kérdezik:

„Hogy kerül egy ekkora templom egy ilyen apró városba?”

Ha a város történelmét nem ismerjük, tényleg szürreális vizuális élményben lehet részünk. A história súlyos téglái közé azonban mindig elkél a habarcs, amely kohéziót teremt a rétegek között. Valóban nem ekkora léptékben gondolkodtak a teremtők. A várost a magyar Rómának szánták, brutális méretekkel, elképesztő infrastruktúrával és megannyi látványossággal kombinálva a keresztény fészket. Ha a tervezőasztalon létrejövő tervet véghez tudták volna vinni, akkor egy igazi kis ékszerdoboz állna most a Dunakanyar kapujában. Aztán a történelem és a piszkos anyagiak váratlanul közbeszóltak. Végül maradt a minimál, de egy makett segítségével még most is megcsodálhatjuk, hogy mit álmodtak Esztergomba, mi volt az eredeti elképzelés az illúziókkal és illúzionistákkal telezsúfolt 19. században.

Habosított történelem

Esztergom az Árpád-kor kezdete óta az ország egyik központja volt: a mai hierarchikus szinteket mintául véve, azt is mondhatjuk, hogy ez volt az ország egyik fővárosa. Vérzivataros események, belső villongások és élénk pozícióharcok kellettek ahhoz, hogy a fővárost Budára helyezzék át a 13. század derekán. Esztergom azonban nem süllyedt marginalitásba, egyházi központként robogott tovább a történelem kanyargós útjain. Fényes bálok, a kor megingathatatlan kezű mesterei, a legmenőbb művészarcok szerte Európából mind-mind tiszteletüket tették a Dunakanyar kapujában. A török világ beköszöntével a város is a hódoltság területére kerül. Néha ugyan újra magyar zászló lengedezik a várfalakon, hosszú távon a török szó lesz úrra az esztergomi utcákon. 

A felszabadulás után az érsek csak a 19. század elején tér vissza Nagyszombatból, így a 18. század nagy beruházásaiból és a barokk kor jelentős részéről lemarad a város. Pótolni kell a kiesett időszakot, így grandiózus építkezésbe fognak. Az 1800-as években elkezdik felépíteni Magyarország és Közép-Európa legnagyobb templomát, a bazilikát, amely napjainkban is ikonikus jelképe Esztergomnak. 

Léptékek és mértékek

Valóban óriási különbség van a bazilika hatalmas mérete és az alatta elterülő kicsiny város között. A kalandra éhes turista azonban számtalan látnivalóval találkozhat, megannyi felfedezésre váró emlék szegélyezi majd királyvárosi barangolásait.

Ezeket a helyeket ne hagyd ki, ha Esztergomban jársz:

1. Kis török világ

A város sokáig török fennhatóság alatt állt, így nem meglepő, hogy itt található az egykori Török Birodalom dzsámija. Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámit 2007-ben újították fel. Az épületegyüttes ma kiállítótérként és kávézóként funkcionál.

^{Kép forrása: Esztergomi Dzsámi/Facebook}

2. Keresztény Múzeum

Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázadnyi európai és hazai emléket őriz, a Vízivárosban található: a Bazilikával föléje emelkedő Várhegy alján helyezkedik el, közvetlenül a Duna partján. Ahogy eléri az ember ezt a városrészt, a tobzódó művészeti alkotások hatására és a középkori királyi vár lenyűgöző látványától elkezdődik az átszellemülés időszaka, a turista egyszerre átváltozik kultúraéhes látogatóvá. A múzeum 1875-ben, az ország harmadik nyilvános múzeumaként nyitotta meg kapuit. Simor János érsek, az alapító szándéka volt Esztergomot, mint érseki székhelyet kulturális központtá tenni, illetve a régebbi és újabb korok művészetének, mint a korok tanúinak összegyűjtésével a kortársak ízlésére is szeretett volna hatást gyakorolni.

3. Vízi nagyhatalom

Esztergom a vizek és strandok városa is. A Kis-Duna parton kajakot és kenut is bérelhetünk, hogy bejárjuk a környéket vízi úton is. A város sportközpontját, a Prímás-szigetet megkerülve juthatunk ki a „Nagy-Dunára”, ahol nem mindennapi látványban lehet részünk.

A városban élményfürdő és strand is üzemel, emellett pedig Esztergom-Kertvárosban a kristálytiszta vízű, a fővárosiak által is igen kedvelt Palatinus-tóban mártózhatunk meg. Strand azonban közvetlenül a Duna másik partján is akad, Párkányban a Vadas Termálfürdő, amely rengeteg attrakcióval várja az ide érkező turistákat.

4. Vaskapu

Esztergom legmagasabban fekvő kilátója a Brill Gyula Menedékház, ahonnan elképesztő, körpanorámás kilátás nyílik a városra és a Dunakanyarra. Az épület ma vendéglőként funkcionál. Jó idő esetén, előzetes egyeztetés után, innen indulva léghajóval is megtekinthetjük a környéket.

5. Sátórkőpusztai-barlang

Ha aktív kirándulásra vágyunk, akkor ide mindenképpen látogassunk el. A 253 méter tengerszint feletti magasságban nyíló, fokozottan védett barlangot a második világháborút követő évtizedekben nyitották meg. Napjainkig Komárom-Esztergom megye egyetlen, a nagyközönség számára is nyitott barlangja, amelyet előzetes egyeztetés után be is járhatunk.

6. A Babits-nyaraló

Babits Mihály rengeteg költeményének volt ihletője a ma kiállítótérként funkcionáló ház, ahol legszebb nyarait töltötte az írófejedelem. Írók, költők és színészek voltak itt vendégei, a korszak legendás figurái rendszeresen jártak Babitshoz. A híres találkozásokat őrzi a ház egyik legértékesebb alkotása, az aláírásfal, amelyet a korabeli művészek szignóikkal „hitelesítettek”.

^{Kép forrása: Babits Mihály Emlékház/Facebook}

+1. Kávézó a bazilikában

A kávézó a bazilika második szintjén, a Főszékesegyházi Kincstár felett található közvetlen kilátással a Vízivárosra, illetve a Mária Valéria hídra. Az élményt csak fokozza, hogy kávénkat kortyolgatva egy 11 méter széles és 6 méter magas ablak előtt adhatjuk át magunkat a lenyűgöző panorámának. A kávézó emellett izzó kulturális tér is, itt találjuk például a cikk elején már említett makettet is, így megnézhetjük, hogy milyen lett volna a Magyar Róma, ha nem szól közbe a történelem...