Milyen is az igazi brassói?

Fördős Zé nem tesz bele a receptjében, Szabi viszont azzal csinálja. Érdekes vita ez, de mi például nem szoktunk beletenni. Én is profin el tudom készíteni, de még is az az igazi, amit anyum csinál, aki még a krumplit is tökéletes kockákra vágja. Egy kis savanyúság, és mehet az arcba, imádom!

Szóval igen, én a Zé-féle receptet részesítem előnyben, de egyszer ki fogom próbálni a debreceni verziót, akik bizony csempésznek bele egy kis zöldborsót. Miért ne? Étteremben amúgy már volt rossz tapasztalatom vele, amikor nagyon éhes voltam, bementem az első helyre, megkívántam, kikértem, és jól laktam, de az nem brassói volt. Mondjuk úgy, hátul a szakács kisütötte a krumplit, és rámert két kanállal a maradék pörköltből.

Amúgy lehetne erről sztorizgatni. Van például egy ismerősöm, aki mindig elkezd brassói aprópecsenyét készíteni, de addig variálja, amíg a végén gyros-tál lesz belőle. Előfordul, bármi megtörténhet.

Azonban most lássuk a klasszikus receptet, amit tényleg nem ördöngösség elkészteni, és bármikor isteni fogást tehetünk a család vagy barátok elé ebédre, vacsorára, de ha nagyon akarjuk, akkor még reggelire is.