Nagyon jók a magyar zöldségek, kár, hogy nem esszük őket

Az utóbbi években egymás után kerülnek ki a kívánatos fogyasztanivalók köréből a gyanús státuszba olyan élelmiszeripari alapanyagok, mint a tehéntej, joghurt, kefír, tejföl, sajtok vagy korunk nagy slágere, a gluténtartalmú (vagyis a legtöbb) gabonaféle, és különböző szempontok miatt – legyen az állatetikai vagy környezetvédelmi – a húsfélék fogyasztását is mérhető mértékben egyre többen ellenzik. Ha van azonban élelmiszercsoport, amelynek fogyasztására nem vetül árnyék, azok a zöldségek és gyümölcsök. Minderről a diningguide.hu oldalon olvashatunk.

Az Élelmiszer Online tudósított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Interfel francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet hazánkban megvalósult programjáról, amivel a legfiatalabb korosztályok és a családok figyelmét igyekeztek felhívni a zöldségfogyasztás fontosságára.Ismerve a zöldségek egészségmegőrző és betegségmegelőző fontosságát a táplálkozásunkban, a hazai adatok mondhatni aggasztók. Az Egyészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása a napi zöldség- és gyümölcsbevitel felnőttek esetében minimum 400 gramm.

Ehhez képest az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) eredményei arról tanúskodnak, hogy 2014-re az átlagos napi fogyasztásunk 300 gramm alá esett, majd tovább romlott a statisztika: 2016-ra már csak 262 grammról beszélhetünk. Újabb adatokról nincs tudomásunk, de bizonyára nem történt csoda két év leforgása alatt.

Feleslegesnek is érezzük belemenni abba, hogy az éltető tápanyagokhoz, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, enzimekhez vajon milyen táplálékokból juthatunk hozzá számottevő mennyiségben. Mindannyian tudjuk a sokat hallott válaszokat a zöldségektől a gyümölcsökön át egészen a halakig

– fogalmaz a szakmai oldal.

Miközben az ízes-ízletes gyümölcsök, zöldségek hazájában, ahol a tartósítási módok közül például a savanyításnak is élő, elterjedt kultúrája van, az Európai Unióban az utolsók között vagyunk zöldség- és gyümölcsfogyasztásban,

(Promotions)