Mennybe ment a magyar gasztronómia

A hosszan elnyúló fríz sziget a dán–német határ közvetlen szomszédságában található. Harmincnyolc kilométer hosszú, és legszélesebb pontján is csak tizenhárom kilométer. De nem ettől érdekes, hanem attól, hogy több mint negyven kilométernyi homokos strand öleli körbe a partjait. Ráadásul a legtöbb német celebritás és tehetős ember – aki ad magára – fenntart Syltön kisebb-nagyobb rezidenciát. Paradicsomi állapotok uralkodnak itt, és a találékony syltiek rájöttek, mivel tudnák vonzóvá tenni a szigetüket télen is: egy nívós gourmet-fesztivállal.
Megérkezni Syltre igazán kalandos dolog. Ha Hamburgban szállunk le, onnét még jön vagy háromórányi utazás. Akkor lesz igazán érdekes a dolog, ha mindezt kocsival tesszük meg: ezekkel csak úgy fogunk tudni bejutni a szigetre, ha az autónkat bevagonírozzák. Sylt majdnem Dániához igazolt; egyetlen népszavazáson múlt, hogy német maradt, cserébe beígértek nekik egy szárazföldi összeköttetést. Így született meg 1927-ben a Hindenburgdamm – egy töltés, amelyen csakis vonattal lehet elérni a fríz földdarabkát. Ezért aztán Sylt maga eléggé elszeparált vidék maradhatott.

Az elszeparált Paradicsom

Kinek jó ez? – tehetjük fel a kérdést. Hát azoknak, akik nem szeretik, ha sokat zargatják őket és nagy az átjáróház – a gazdagok, a szépek és a celebek. Sylt egész kis rezervátuma a német tehetőseknek, akik egymás között, indiszkrét és kíváncsi tekintetek nélkül pihenhetik ki fáradalmaikat. Nem véletlen, hogy 20–30 millió eurós, mégsem túl hivalkodó házak bújnak meg a ritkás településeken, és a gasztronómia is koncentráltan van jelen. Igény és fizetőképes kereslet egyaránt akad a jobbnál jobb éttermekre, melyekből 250-nél is több található a falatnyi szigeten – ebből öt Michelin-csillagos. Beszédes az is, hogy bár Sylt mindössze 21 ezer állandó lakót számlál, mégis három napilap jelenik meg reggelente. A szigetnek van saját, márkázott sója, parfümje és messze földön híres az osztrigája, amit a partokhoz közeli farmokon tenyésztenek.

Míg a vonat a Hindenburgdammon zötyög befelé, megcsodálhatjuk az északi-tengeri naplementét. Bár ottjártunkkor január van, azért nagyon nagy hideg nincs, csak a szél miatt érezzük hűvösnek az időt. Hogy Sylt nyáron felkapott fürdőhely, az pedig nemcsak azért van, mert a németeknek mást jelent a hideg víz, mint nekünk. Hanem mert észak ide, Schleswig-Holstein oda, Syltöt telibe kapja a meleg vizű Golf-áramlat. Ettől aztán nyáron akár húszfokosra is felmelegszik a tenger, ez pedig már a magunk félmediterrán fajtájának is egészen barátságos hőmérséklet.