promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Szentendrénél a Dunában olyan dolog akadt a horgász botjára, mellyel percekig viaskodott: mikor meglátta mi kerül partra teljes volt a tanácstalanság

Szentendrénél a Dunában olyan dolog akadt a horgász botjára, mellyel percekig viaskodott: mikor meglátta mi kerül partra teljes volt a tanácstalanság

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Élet
Kategória fejléc
Promotions

A 80 kilós monstrum megizzasztotta a horgászt, de mit keresett a Dunában az oda nem illő lény?

Mikor valamilyen élőlényt párosítunk a horgászokhoz, nagy valószínűséggel inkább halak, esetleg a csalinak használt kukacok jutnak eszünkbe, mintsem nagytestű emlősök. Nagy ritkán azonban megtörténik, hogy a horgászok pecabotja nem valamilyen méretesre nőtt csukával, sügérrel, pontyval, keszeggel kereszteződik, hanem olyan állatokkal, akik nem a vízbe valók.

Ezúttal egy Dámszarvas akadt fent a horgon a szentendrei Duna-ág partjánál

Az esetről Jókai Attila számolt be, aki végignézte, ahogy egy másik horgász megküzd a jó 80-100 kilós állattal. Ez rendkívül ritka, de nem példa nélküli eset, két évvel ezelőtt egy segítőkész horgász mentette meg a part menti növényzetbe akadt dámszarvas bikát, az erről készült videót itt tudjátok megnézni:

Akkor az a történet szerencsésen végződött, a mostani eset azonban nem ilyen szívmelengető, sajnos a szarvasnak csak a teteme akadt horogra, élettelenül bukkant fel a folyó ezen szakaszán, ahol az áramlás jóval kisebb. Szarvasok ugyan ritkán fulladnak vízbe, de egyéb állati tetemekkel nagyon is gyakran találkoznak a gyakorlott horgászok, a dolognak megvan a maga veszélye.

Vannak olyan részek, ahol a horgászok csípőig merészkednek a vízben, és úgy vadásznak a zsákmányra, ezeken a részeken a vízközt sodró áramlás is sokkal nagyobb lehet, könnyedén telibe találhatják az embert az ehhez hasonló vízbefúlt, vagy vízbe került tetemek. Elég szomorú, de néha arra is van példa, hogy emberi tetemet sodor eléjük a víz.

A dámszarvasról azt állapította meg a sokat látott horgász, hogy egészen friss elhullás lehetett, mivel még nem volt jele a bomlásnak, lényegében szaga sem volt az állatnak.

Külsérelmi nyomnak sem volt rajta nyoma, gondolunk itt elsősorban golyónyomra, harapásra, gázolásra, barcogási küzdelemre. Jókai külön felhívta a figyelmet a szarvas jobb agancsszárán lévő rendellenességre, ahol az egyik ág hátrafelé nőtt, de nem sértette az állatot. Az állatról készült fotókat a pecaverzum.hu oldalán tudjátok megnézni. Ha pedig a dámszarvasok barcogásáról tudnál meg többet, ajánljuk ezt a rövid ismeretterjesztő adást a Vadvilág sorozatból: