Elvadult, torz kutyák özönlötték el Csernobil üres utcáit, az atomsugárzás örökre rányomta bélyegét a génállományukra

Egy új kutatás több száz, a csernobili atomerőmű romjain szabadon kószáló kutyát vizsgált, és megállapította, hogy a sugárzásnak való kitettség miatt genetikailag eltérhetnek a világ más részein élő kutyáktól.

Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili atomkatasztrófát követően a környéken és a közeli Pripjaty városában élő mintegy 120 000 embert kellett evakuálni, akiknek mindent hátrahagyva kellett elmenkülnie otthonából. Rengeteg háziállatként tartott kutya is a városban maradt, akiknek minden nehézség ellenére sikerült létrehozniuk egy robusztus populációt, amely a mai napig él a bomló erőművet körülvevő sugárfertőzött földterületen. 

Egy új tanulmányban a tudósok a Csernobil környékén élő szokatlan kutyapopulációk mélyebb megértését keresték, tekintettel a durva környezeti szennyeződésre, amelynek sokan napi szinten ki vannak téve. 

A 2017 és 2019 között a kóbor állatoktól gyűjtött vérminták segítségével genetikailag elemeztek 302 kutyát, amelyek magának az erőműnek a területén, valamint a katasztrófa helyszínétől 15 és 45 kilométer között élő populációkból származtak.

A legutóbbi számítások szerint akár 800 félvad kutya is élhetett a Csernobil körüli területen, beleértve a magasan szennyezett területeket, mint például a csernobili új biztonságos tároló építményt.

A kutyák a félvad kategóriába tartoznak,és bizonyos esetekben összefutnak az emberekkel. A területen dolgozók és kutatók köztudottan etetik az állatokat, míg az állatorvosok időnként ellátogatnak a területre, hogy frissítsék az oltásaikat és kezeljék az esetleges egészségügyi problémáikat. A kutyapopuláció teljesen elvadult, olyan közösségekben élnek mint a farkasok, napközben vadásznak

Most, hogy a kutatás kimutatta, hogy megbízhatóan meg lehet különböztetni a csernobili kutyák különböző populációit, a kutatók remélik, hogy megnézhetik, hogy a genetikai különbségek hatással vannak-e egészségükre, megjelenésükre és viselkedésükre. A kutatók szerint ez akár olyan genetikai mutációkra is fényt deríthet, amelyek segítik az állatok túlélését a sugárzással szemben. 

forrás: science.org