Nem akármilyen módon próbálták megvesztegetni a magyar határőröket, ebbe az ajánlatba te is belepirulnál

1983, szeptember 22. 40 évvel ezelőtt Matuska Bélának, a Belügyminisztérium Katonai Elhárítási osztályvezetőjének szürkén indult a napja a szürke, szocialista Magyar Népköztársaságban. Aznap Recsk közelében, Heves vármegyében teljesített szolgálatot kollégáival. Akkoriban a mindenapi élet jóval kevésbé volt szabad légkörű, a közveszélyes munkakerülés, gyanús-hosszú hajú-fiatalok, nyugatról-ömlő-imperialista-áfium mindennapos szólamoknak számítottak. Bár az 1980-as évekre a kommunista diktatúra sokat lazult hazánkban a Rákosi-típusú ó-bolsevista berendezkedéshez képest, a társadalom mintha megkötötte volna az elkerülhetetlennek tartott alkuit a rendszerrel .Az állampárt azonban ugyanolyan szigorral és hatékonysággal figyelte meg mind saját, mind az országban tartózkodó külföldi állampolgárokat, mint az '50-es években. Bármilyen, a hivatalosan jóváhagyott viselkedéstől eltérő magatartás szigorú retorziókat vont maga után, az állam vasszigorral üldözött mindenféle ellenzéki tevénységet, a sajtót teljes mértékben kontrollálta, csak úgy mint az oktatás vagy a kultúra területét.

Matuska Béla és társai ezen szürke szeptemberi napon gyanúsan viselkedő, nyugat-német állampolgárságú férfira figyeltek fel Recsk környékén. Az NSZK-ból jött férfi hallatlan dolgot tett éppen: fényképeket készített egy katonai objektum közelében. Recsk a magyar történelemben szomorú lapokon bukkan fel, a  kiépülő kommunista rendszer a kezdetben itt létesített politikai fogolytáborokat és munkatáborokat, számtalan honfitársunk vesztette életét az embertelen körülmények miatt. A férfit kérdőre vonták, igazoltatták, ám fényképezőgépét nem kobozták el. Ez súlyos hibának számított, ám aznap nem ez volt az egyetlen gyanús eset. Pécs-Siklós határőrkörzet járőreihez egy férfi közeledett. A határőrök nem igazán tudták mire vélni a dolgot, kérdőre vonták mit keres itt. A férfi magyarázkodás helyett érdekes javaslattal támadta le a határőröket: azt javasolta nekik, hogy a dobják el a fegyvereiket, és inkább létesítsenek szexuális kapcsolatot az autójában ülő két nővel. Az elvtársak a nap jelentéseit összegző aktában szintén feljegyzésre érdemes eseménynek tartották, hogy a Kossuth Lajos katonai főiskola egyik elsőéves hallgatója megtagadta a lőgyakorlat végrehajtását, arra hivatkozva hogy "meggondolta magát". A tanuló kirivó rendszerellenes beállítotsságát feljegyzésük szerint bizonyítja a tény, miszerint egy ferences rendi gimnáziumban érettségizett.

Matuska Bélát a nap eseményei után a katonai elhárítás csoportfőnökéből egyszerű főrezidenssé fokozták vissza. Addig felivelőben lévő karrierje egy pajzán és egy kíváncsi nyugat-német állampolgárnak köszönhetően derékba tört. További életéről és tevékenységéről feljegyzésekkel nem rendelkezünk, a párt kegyének elvesztése után Matuska Béla hozzászürkült az unalmas, szocialista, szürke szeptemberi naphoz. Hazánkban a kommunizmus áldozatainak hivatalos emléknapja február 25-én van. A 20. század két legnagyobb szenvedést okozó eszméje közül a nemzeti-szocializmus teljes erejével körülbelül 2 évig, a kommunizmus 45 évig volt uralmon. Az egykori szocialista blokk országaiban a rendszerváltások után rengeteg emlékmű épült a kommunista áldozatok emlékére. Tanuljunk a múlt hibáiból, ne ismételjük meg őket.