Beleborzongsz, hogy mit derítettek ki az emberi agyról – vajon mítosz, vagy valóság?

Az emberi agy, a csodálatos és bonyolult szerv, amely koponyánkban rejtőzik, gyakran felfoghatatlanul titokzatosnak tűnik. Mindig is izgalmas és népszerű téma volt, hogy hány százalékát használjuk ki a mindennapok során, ez számos vitát és spekulációt generált. A hollywoodi filmek és a popkultúra gyakran azt sugallják, hogy csupán agyunk 10 százalékát használjuk, ami azt a csábító kilátást vetíti előre, hogy hatalmas, kiaknázatlan elme kapacitással rendelkezünk. Azonban ez az elképzelés sajnos nem állja meg a helyét a legfrissebb tudományos vizsgálatok fényében.

Az agyunk három fő részből áll: a nagyagyból, a kisagyból és az agytörzsből. Ezek a különböző területek önállóan és együttműködve végzik a feladatok koordinálását, így az agyunk használata változik attól függően, hogy éppen mit csinálunk. Bár igaz, hogy nem minden régió aktív minden pillanatban, ez nem jelenti azt, hogy bizonyos részeket egyáltalán nem használunk.

"Agyunknak gyakorlatilag minden részét használjuk és nagy része szinte mindig aktív" - mondta Barry Gordon, a Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem neurológusa. Valójában egy 24 órás periódus alatt testünk legösszetettebb szervének valamennyi területe aktivizálódik. Még pihenés vagy alvás közben is működnek bizonyos részei.

"Egy teljes nap során 100 százalékát használjuk az agyunknak" - fűzte hozzá John Henley, a Mayo Klinika neurológusa. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az agy egy részének eltávolítása vagy sérülése esetén az emberek képtelenek lennének a mindennapi feladatok ellátására. Ez a csodálatosan összetett szerv képes kompenzálni a kieső részeket és biztosítani, hogy a megmaradt területek átvegyék a munkáját.

Ez a rugalmasság a magyarázata annak, hogy néhány ember, akiknek hiányzik az agyuk egy része, mégis normálisnak mondható életet tudnak élni. Erre példaként azt a nőt szokták felhozni, akinek hiányzik agya nyelvi feldolgozásért felelős része, mégis két nyelven is képes kiválóan kommunikálni.

Az agy 10 százalékos kihasználtságának mítoszát a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) technikája cáfolta meg, amely a véráramlást és az oxigénellátást méri az agyban, hogy észlelje a különböző területek aktivitását. A vizsgálat azt mutatta, hogy még az egyszerű feladatok végrehajtása során is agyunknak jóval több, mint 10 százaléka aktív.

Ezek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy ez csupán egy népszerű mítosz, amelynek nincs semmilyen mérhető valóságalapja, bár kétségkívül nagyon jól hangzik. Ezzel együtt jó hírekkel is szolgáltak a kutatók: sokáig azt gondoltuk, hogy agyunk fejlődése megáll 25 éves korunkban, azonban szerencsére ez is egy tévhit.

Valójában elegendő józanul átgondolni a kérdést, az agyunk csupán testtömegünk 2 százalékát teszi ki, mégis teljes energiafelhasználásunk 20 százalékáért felel. Miért pazarolnánk ennyi erőforrást arra, hogy csupán testünk egy kis százalékát működtessük?