Ukrajna puskaporos hordóvá vált, egyetlen eltévedt lövés a poklot szabadíthatja rájuk

Közeleg február 24., az orosz-ukrán háború egy éves évfordulója.  A dátum azért érdekes, mert elemzők szerint a szimbólumokat fontosnak tartó oroszok arra a napra időzítik az újabb invázió kezdetét, bár a csatározás már napokkal ezelőtt elkezdődött Bahmut térségében.

A harcok kezdete óta mindenki attól tart, hogy idővel a háború kiszélesedhet, kiterjedhet több környező országra is. Ebből a szempontból Fehéroroszország a legveszélyeztetettebb, amelynek elnöke, Aljakszandr Lukasenka rendíthetetlen szövetségese Vlagyimir Putyinnak (vezérképükön a két vezető).

Eddig csak az országa területét adta át, hogy az oroszok onnan, északról is támadást indíthassanak Ukrajna ellen, most azonban úgy tűnik, hogy valami sokkal nagyobb szabású dologra készülődnek.

„Készek vagyunk ismét területet biztosítani az orosz támadáshoz. Sőt készek vagyunk háborút is viselni, ha valaki, akár csak egyetlen katona is fegyveresen behatol a területünkre Ukrajna felől, hogy megölje az embereinket”

– tette nyilvánvalóvá Lukasenka, aki egy minszki sajtókonferencián találkozott újságírókkal. Ez a fenyegetés már-már úgy tűnik, hogy a fehéroroszok elszánták magukat a hadba lépés mellett, és már csak egy megfelelő indokot keresnek ahhoz.

Eddig a közvetlen katonai segítségnyújtást elkerülte a belorusz vezető, de kétség sem fér hozzá, hogy Ukrajna immár puskaporos hordóvá vált, amely északról is bármikor berobbanhat. A helyzet pikantériája, hogy az USA, az Európai Unió és az Egyesült Királyság sem ismeri el Lukasenkát legitim elnöknek, mivel a 2020-as választást elcsaltnak tekintik. A fehérorosz vezetőnek tehát nincs sok lehetősége, Putyin Oroszországa számít a hatalma legfőbb (vagy talán egyetlen) támaszának.