Sokkoló titkot őriz egy kínai piramis, olyan dolog lapulhat benne, amelytől mindenki retteg

1974-ben minden idők egyik legfontosabb régészeti felfedezésére bukkantak a kínai Shaanxi tartomány egy szerény mezőjén. Egy agyagsereg tűnt fel a semmiből, aminek az volt a célja, hogy őrizze Qin Shi Huang közeli mauzóleumát.

A Qin-dinasztia félelmetes első császára időszámításunk előtt 221 és 210 között uralkodott. Hogy felfedezték a nyughelyét, azt a modernkori régészet egyik nagy szenzációjának tartották. Kína első császárának sírját nagy misztikum lengi körül, és a feltárása még Indiana Jonesnak is alaposan feladná a leckét.

A mauzóleumot körülvevő nekropolisz (városokon kívül elhelyezkedő temető) nagy részét feltárták, de magát a császár sírját soha nem merték bolygatni. Szóval senki sem nézett be ebbe a sírba több mint 2000 éve, miután a rettegett császárt bezárták oda.

A félelem egyik fő oka, hogy a régészek aggódnak amiatt, hogy az ásatás miképpen károsíthatja a sírt. Az IFLScience magazin a cikkében felhozta példának Heinrich Schliemann hibáját, aki Trója városának 1870-es években végzett ásatásai alatt siettségében szinte minden leletet elpusztított, ami az útjába került.

A másik ok már tényleg kalandfilmbe illő dolog, mivel a sír felnyitása halálos veszélyekkel is járhat. Sima Qian ókori kínai történész mintegy 100 évvel Qin Shi Huang halála után írt beszámolójában kifejti, hogy csapdákat helyeztek el, amiknek a célja, hogy megöljenek minden betolakodót.

„A kézműveseknek megparancsolták, hogy készítsenek számszeríjakat és nyílvesszőket, amik bárkire lőnek, akik belépnek a sírba”

- olvasható a beszámolóban, ami még a mérgező higanyt is megemlíti, ami elöntheti a régészeket. Nagy kérdés tehát, hogy mikor kukkanthatunk be az első kínai császár nyughelyére.