Itt nem lesz atombombázás: olyan mordult rá Putyinra, akire kénytelen hallgatni

A néhány naposra tervezett ukrajnai invázió egyértelmű kudarca után Putyin elnök viszonylag hamar elővette az atomkártyát. Hónapok óta fenyegetőzik azzal, hogy nukleáris fegyvert vet be, amellyel – ha a Fekete-tengeren robbant – elsöpörheti a part menti településeket.

De akár a kőkorszakba is visszaküldheti szomszédját, amennyiben taktikai EMP-csapást mérne rá, egy rendkívüli erejű elektromágneses impulzusbombával ugyanis képes volna minden elektronikai eszközt egy pillanat alatt tönkretenni.

Eddig sem a NATO, sem az Európai Unió, de még az Egyesült Államok fenyegetőzései sem értek sokat, most viszont egy olyan fél mordult rá az orosz elnökre, akire még ő is kénytelen hallgatni. Kiszivárgott ugyanis, hogy miről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető a közelmúltban, ez pedig egyáltalán nem biztató az oroszokra nézve.

40 éve sugároz vérfagyasztó zajt a rejtélyes orosz rádió, ami Putyin csodafegyvere lehet a háborúban

Olvass tovább...

Putyin elnök több rossz előzetes kalkulációja közül kétségkívül az volt az egyik legnagyobb tévedése, hogy a kínaiak rokonszenvére és támogatására is számított az Ukrajna elleni támadás megindításakor. Az ázsiai szuperhatalom eleinte valóban igyekezett semleges álláspontra helyezkedni, az utóbbi hetek ámokfutását azonban már ők sem szemlélik tétlenül.

A világgazdaság megroppant a kilenc hónapja tartó háborúskodás miatt, de emellett a harc eldurvulása is aggasztja a kínaiakat. Hszi Csin-ping elnök a Balin tartott G20-csúcs idején ezért egyértelmű üzenetet küldött Putyinnak, nyilvánvalóan az amerikaiakkal való egyeztetése után:

Ez természetesen azt jelenti, hogy Kína minden erejével és befolyásával meg fogja akadályozni az atombomba bevetését, és ezt az eltökéltséget Putyin sem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen már így is eléggé elszigetelődött a nemzetközi politikában.

Hszi Csin-ping szakított a korábbi politikájával, miszerint mindkét szembenálló félnek azt mondja, amit azok hallani akarnak, és immár egyértelműen a háború gyors lezárása mellett tette le a garast. Pedig februárban még abban állapodott meg az orosz elnökkel, hogy „korlátok nélküli barátságra” törekednek, és az együttműködésükben nem lesznek „tiltott területek”. Az ukrajnai vérengzés azonban – amelyben nagyjából 200 ezer katona eshetett el eddig – már neki is sok lehetett.

A pálfordulásnak nyilvánvalóan gazdasági okai is vannak: Kína a háború előtt 100 milliárd dollár értékben kereskedett Oroszországgal, ugyanakkor 1500 milliárd dollár értékben az USA-val és az EU-val, ez pedig hathatós ütőkártya a nyugat kezében.

Putyin ebben a helyzetben nem tehetett mást, mint kissé visszább vett a törekvéseiből, és a kőkorszak helyett immár „csak” a 18. századba küldené vissza Ukrajnát. Most az ország teljes infrastruktúráját próbálja megsemmisíteni a nagyarányú bombázásokkal, ám kérdés, hogy ennek fenntartásához maradt-e elég fegyvere.