Jézus a saját gyermekét tartja a titokzatos isztambuli mozaikon? – Ez áll a döbbenetes jelenet hátterében

Dan Brown misztikus thrillere, A Da Vinci-kód 2003-as megjelenése óta lehetetlen úgy tekinteni a keresztény vallásra, illetve azon belül Jézus Krisztus személyére, mint annak előtte. A regény nem kevesebbet állít, mint hogy a Megváltónak felesége volt, sőt utóda is született, így a leszármazottai ma is itt élnek velünk a Földön.

Hasonló furcsaságra következtethetnénk abból a mozaikábrázolásból is, amely a nemrég mecsetté átalakított isztambuli Chora-templomban látható. A hajdani bizánci műemlék egyik képén Jézust egy gyermekkel a karján láthatjuk a halott Mária mellett, ami mindenképpen meghökkentő és szokatlan.

Vajon mindez szintén az eltitkolt utódra utalna? Bár az emberek többsége rajong a misztikumért, jelen esetben ki kell ábrándítanunk őket. A Jézus kezében lévő újszülött ugyanis az elhunyt Szűz Mária lelke, amit az ortodoxok gyakran ábrázolnak ilyen módon.

A Megváltó kereszthalála az Újszövetség egyik fontos jelenete, amely sok mindent háttérbe szorít, az átlagemberek így például meglehetősen keveset tudnak az édesanya, Szűz Mária további sorsáról és elmúlásáról.

A keleti egyház az ő esetében nem is halálról, hanem Mária elszenderüléséről beszél, mert a test és a lélek nála nem fájdalmasan váltak el egymástól, mint a többi halandó esetében. Az apokrifok szerint Máriát eltemették, de amikor Tamásnak, aki elkésett a temetésről, meg akarták mutatni a halott Istenanyát, a sírt üresen találták – mutat rá egy kevésbé ismert csodára a Katolikus Lexikon.

Máriát a hiedelem szerint Krisztus a temetés után föltámasztotta, és testestül fölvette a mennybe. Egy másik verzió szerint az apostolok is ott voltak Mária halálos ágyánál, és ekkor jelent meg Jézus, hogy anyja lelkét magához vegye – ezt ábrázolja tehát a különös mozaik is.