Putyin barátja, a türkmén diktátor olyat húzott, amire senki sem számított

A közép-ázsiai Türkmenisztán a Szovjetunió széthullásával jött létre, ám az azóta eltelt három évtizedben sem sikerült „közönséges” demokráciává válnia. Három eddigi elnöke diktatúrát kiépítve Észak-Koreához hasonló „operettországgá” változtatta a hatalmas olaj- és földgázkészletekkel rendelkező államot.

Az első modern kori türkmén elnök Saparmyrat Nyýazow volt, aki szívesebben szólíttatta magát Türkménbasinak, vagyis minden türkmén atyjának. A dilije nem ismert határokat, magáról és családtagjairól nevezte el a hónapokat és napokat, a Ruhnama nevű könyvének pedig szobrot állíttatott.

^{Fotó: Profimedia}

Betiltotta az operát, a cirkuszt, a szimfonikus zenekarokat, de még az autórádió hallgatását is, a fővárosból kiűzette a kutyákat, mert büdösnek tartotta azokat, de a lehangoló fekete színű autók sem hajthattak be oda.

Mintáztatott magáról egy 75 méteres, arannyal borított szobrot, amely mindig a nap irányát követve forgott. Aki nem akarta folyton az ő arcát látni, az sem kerülhette ki, hiszen idővel Nyýazow portréja lett az állami tévé logója is.

Amikor 2006-ban szívproblémák következtében meghalt, a türkmének végre azt hihették, hogy megváltozik körülöttük a világ. De nem, mert érkezett a még kacifántosabb nevű Gurbanguly Berdimuhamedow, aki hasonló mentalitással vette át az irányítást a dilivonaton.

A legtöbben talán arról a lóversenyről ismerik, ahol elképesztő nagyot hasalt, ám ennek ellenére ő nyerte meg a viadalt, és állítólag vele együtt a 11 millió dolláros fődíjat. A bukásáról szóló felvételeket a helyszínen elkobozták, de csak félmunkát végeztek, így kikerült a világhálóra is.

Berdimuhamedow később írt a lováról egy rapszámot, de a kormányüléseket is hasonlóan komolyan vette, a tanácskozások alatt például szívesen erősített egy aranyozott súlyzórúddal. Nyert raliversenyt is, pedig nem nevezett be, csak arra járt.

Az elnök a közelmúltban aztán mindenki nagy meglepetésére bejelentette visszavonulását, pontosabban csak a háttérbe húzódott, hogy a türkmén felsőház vezetőjeként folytassa a politizálást. Utódjaként a fiát, Serdar Berdimuhamedowot nevezte meg.

A 40 éves jelölt idén márciusban meg is nyerte az elnökválasztást, szokatlanul szoros versenyben, a szavazatok 73 százalékával. Nem sokan számítanak arra, hogy az apjától eltérő felfogása lesz a hatalomról, amit megerősít, hogy amikor június végén Putyin elnök először hagyta el Oroszországot az ukrán háború kitörése óta, akkor éppen Türkmenisztánba látogatott el.