Most már Kína is rámordult az oroszokra az elhúzódó háború miatt – Putyin fontos támogatót veszíthet

A hetek óta tartó orosz-ukrán háborút lassan az egész világgazdaság megsínyli. Nem véletlen tehát, hogy az eddig türelmesen szemlélődő Kína is hangnemet váltott, és a harcok befejezését sürgeti, mielőtt ők maguk is termelési-pénzügyi válságba zuhannak.

Az ázsiai nagyhatalom március 10-én első alkalommal nevezte háborúnak az Oroszország és Ukrajna között zajló fegyveres konfliktust, pedig – a hivatalos orosz álláspontot követve – mindeddig precízen tartózkodott ettől.

Kína ráadásul gazdasági téren is bekeményített, megtagadta, hogy az orosz utasszállító repülőgépek részére alkatrészeket szállítson be. Oroszország így Törökországból és Indiából lesz kénytelen beszerezni azokat, ami nyilvánvalóan megnehezíti a dolgát, így könnyű belátni, hogy Kína az elhúzódó harcok miatt tett keresztbe nagyhatalmi partnerének. A Boeing és az Airbus természetesen már korábban felfüggesztették a szállításokat.

Pedig a kínaiak általában „sziklaszilárdságúnak” írják le az oroszokhoz fűződő viszonyukat, de úgy tűnik, hogy van, ami már nekik is sok. Korábban egyébként Ukrajna is azt kérte tőlük, hogy járjanak közben a háború befejezése érdekében, és ez a nem is annyira apró lépés alighanem ezt szolgálhatja.

Kína egyértelműen maga is érdekelt a konfliktus mielőbbi lezárásában, pedig korábban arról szóltak a hírek, hogy a nemzetközi zűrzavart a Tajvannal való leszámolásra akarják felhasználni. Szerencsére erre nem került sor, sőt 600 ezer angol font értékben küldtek humanitárius segélyt Ukrajnának, ami inkább jelképes adománynak számít a részükről.

Kína már a harcok megkezdésekor semleges álláspontra helyezkedett, tehát nem állt az oroszok vagy a nyugati hatalmak oldalára, igaz, el sem ítélte az agressziót – egészen mostanáig. Putyin pedig volt annyira figyelmes velük szemben, hogy a támadást nem indította meg addig, amíg tartott a pekingi téli olimpia.

Az ázsiai szuperhatalom ugyanakkor a NATO-bővítést ellenzi, arra hivatkozva, hogy a nyugatnak tiszteletben kellene tartania Oroszország szuverenitását, és a biztonság iránti igényét. Nagy kérdés, hogy a mostani kínai lépéseket követik-e újabbak, és mindez meghatja-e az orosz vezetést annyira, hogy leállítsa a hadműveleteket.