Putyin állítólag nagyon dühös, amiért Ukrajna még mindig áll – megfenyegette a finneket és svédeket is

Oroszország jelentős létszámbeli és haditechnikai fölény birtokában kezdte meg a háborút, Ukrajna azonban a vártnál nagyobb ellenállást fejt ki vele szemben. Elemzők rámutatnak, hogy az orosz hadsereg egyelőre nem vetette be ultramodern fegyvereit, „erőtlensége” tehát inkább látszólagos.

Putyin elnök azonban állítólag nagyon dühös, amiért nem tudták pár nap alatt térdre kényszeríteni szomszédjukat. Minderről Rhio Terras észt parlamenti képviselő posztolt, aki szerint az orosz vezető legfeljebb 4 napos hadműveletekre számított.

Döbbenetes videó: Oroszországban is beindult a pánik a háború miatt

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az elnök szerint a hadsereg felkészületlenül és rosszul felszerelten ugrott bele az Ukrajna elleni háborúba, amely február 27-ig – az ukrán védelmi miniszterhelyettes adatai alapján – 4300 embert, valamint 146 harckocsit, 27 repülőgépet és 26 helikoptert veszített. Arról nem is beszélve, hogy

egy nap háborúskodás 20 milliárd dollárba kerül.

Terras észrevétele szerint az oroszok elkezdtek spórolni a fegyverekkel, mert hónapokba telik az utánpótlás legyártása, és nyersanyagok tekintetében sem állnak valami fényesen. Különösen a német, finn és szlovén források ideiglenes megszűnése érinti őket érzékenyen.

„Ha Ukrajnának sikerül 10 napig kitartania, az oroszok tárgyalásokba fognak bocsátkozni velük”

– mondta optimistán az észt politikus. Ezek szerint március 7. körül egyfajta fordulópontnak lehetünk majd szemtanúi, bár jelenleg elképzelhetetlen, hogy Oroszországot már két hét hadakozás is teljesen kimerítene. Viszont a problémáikra utalhat, hogy bizonyos források szerint Fehéroroszország is be fog kapcsolódni a harcokba.

„Két p*csamutogatás között egy ima Ukrajnáért?” - Baukó Éva kiakadt a magamutogatós, nyaraló celebekre

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Putyin mindenesetre folytatja a kiszámíthatatlannak tűnő vagdalkozást, nemrég például a szintén szomszédos Finnországot és Svédországot is megfenyegette, hogy katonai és politikai következményekkel kell szembenézniük, ha csatlakoznak a NATO-hoz.

Az elnöknek nyilvánvalóan jobban tetszene, ha a két skandináv állam továbbra is az elköteleződés-mentességet választaná, NATO-taggá válásuk ugyanis azonnali amerikai katonai jelenlétet eredményezne Oroszország szomszédságában.