Miért retteg Putyin ennyire a NATO-tól?

A NATO egy katonai szövetség, amit 1949-ben hozott létre 12 ország (Magyarország 1999-ben lett teljes jogú tag). A tagok megállapodnak abban, hogy segítséget nyújtanak egymásnak bármely tagállam elleni fegyveres támadás esetén. Célja eredetileg az orosz terjeszkedés megállítása volt Európába. 1955-ben a Szovjetunió létrehozta a Varsói Szerződést, ami hasonlóan működött, csak a kelet-európai, orosz befolyás alatt lévő államokat tömöríttette.

Ukrajna jelenleg nem tagja a NATO-nak, csak megvan a lehetősége csatlakozni, ami nem tetszik Oroszországnak, ezért biztosítékokat akar a nyugati hatalmaktól, hogy a csatlakozás soha nem fog megtörténni.

Az Egyesült Államok azonban nem hajlandó kizárni Ukrajnát a NATO-ból, mondván, hogy szuverén nemzetként szabadon dönthet saját biztonsági szövetségeiről.

 Vlagyimir Putyin azt állítja, hogy az az Egyesült Államok megszegte azt a garanciát, amit 1990-ben vállalt, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet, vagyis Oroszország felé. A katonai szövetség elutasítja mindezt, szerintük tagállamainak csak kis része határos Oroszországgal, és ez egyébként is egy védelmi szövetség.

Sokan úgy vélik, hogy az orosz csapatok jelenlegi az ukrán határhoz vonulása kísérlet lehet arra, hogy a Nyugatot arra kényszerítsék, hogy vegye komolyan Oroszország biztonsági követeléseit.

Amikor az ukránok 2014 elején menesztették oroszbarát elnöküket, Oroszország annektálta Ukrajna déli részét, a Krím-félszigetet. Valamint támogatta az oroszbarát szakadárokat is, akik Kelet-Ukrajna nagy részét elfoglalták. Ekkor a NATO nem avatkozott be, de reagált azzal, hogy először állított fel csapatokat több kelet-európai országban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában.

Putyin mostani lépései után Joe Biden, amerikai elnök további csapatokat küld Európába, bár Ukrajnába nem tervezi kihelyezni a katonáit. Az Egyesült Királyság, Dánia, Spanyolország, Franciaország és Hollandia is csapatokat küld Kelet-Európába. Emmanuel Macron, francia elnök pedig párbeszédre szólította fel Oroszországot.