700 méteres mélységben elképesztő dolgot észleltek a parajdi sóbányában, kitalálhatatlan, hogy mi történik odalent

Májusban szinte egyik napról a másikra vált járhatatlanná Erdély legismertebb sóbányája, a parajdi komplexum, miután a felette kanyargó Korond-patak betört a föld alá. A hirtelen érkezett víztömeg nemcsak a turisztikai látogatók elől zárta el az évtizedek óta működő barlangrendszert, de a gyógyászati célra kialakított részeket, illetve a frissen átadott Telegdy-bányát is teljesen elöntötte.

A katasztrófa nemcsak gazdasági károkat okozott, de a környező települések lakóinak életét is teljesen felforgatta.

Nem költözhetnek vissza, és ez még csak a kezdet

Petres Sándor, Hargita megye prefektusa a hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta, továbbra is érvényben maradnak a korlátozások, vagyis a környék lakói nem térhetnek vissza otthonaikba. A bánya körüli területeken ideiglenes vezetékrendszer segítségével terelik el a vizet, miközben folyamatosan zajlik a betontömbök kiöntése és a patakmeder stabilizálása. A cél, hogy megelőzzenek egy újabb katasztrófát, de ehhez nemcsak mérnöki munkára van szükség – hanem időre és türelemre is.

Nicolae Șoltuz, a Salrom állami vállalat beruházási igazgatója szerint három fő munkafolyamat zajlik jelenleg: a vízeltérítés technikai kivitelezése, a víz betáplálásának kialakítása, valamint a földmozgások figyelésére telepített szeizmológiai rendszer kalibrálása. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy hét során a műszerek 42 földtani eseményt rögzítettek – de ezek közül egyik sem minősül aggasztónak.

De akkor mit jeleztek a műszerek 700 méter mélyről?

A Székelyhon.ro cikke szerint a szeizmológiai eszközök nemcsak a közeli rezgéseket, de még a távoli hegyek mozgásait is képesek rögzíteni. Az viszont a helyszíni szakembereket is meglepte, hogy a rendszer 700 méteres mélységből szokatlan zajokat érzékelt. Bár ezeknek nincs közvetlen kapcsolatuk a mostani sószennyezéssel, a tudósokat és mérnököket mégis lázba hozták a jelek – főként, mert eddig ezen a mélységen semmilyen aktivitást nem tapasztaltak.

Az eddigi mérések alapján nem lehet kizárni, hogy a mélyben természetes üregek nyíltak meg a sótömbök belsejében

– ezekből származhatnak a hangok is. A feltételezések szerint a víz beáramlása nemcsak a felszínt változtatta meg, hanem a mélyebb rétegekben is átrendeződéseket indított el. Jelenleg is elemzik az adatokat, és a kutatók azt remélik, sikerül rekonstruálni, pontosan mi történik odalent.

A Korond-patak vizének sótartalma időközben csökkent (jelenleg 4 g/l), és bár a sószennyezési hullám elérte a nagylaki határátkelőt, a Maros folyó sókoncentrációja továbbra is a megengedett határértéken belül maradt – jelentette be Luci Ervin, az Országos Vízügyi Hatóság műszaki vezetője. Mindez arra utal, hogy a vészhelyzet egyelőre nem fokozódik – de a 700 méteres mélységből érkező jelek arra figyelmeztetnek: a bánya mélye nem alszik, és még sok meglepetést tartogathat.

Ha lemaradtál az eseményekről, ez a riport összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a parajdi sóbánya helyzetéről: