Olyan fenevadat láttak a tudósok egy barlangban, hogy mozdulni sem tudtak, 280 millió éve kihalt állat képét találták meg a mélyben

Elképesztő felfedezést tettek a tudósok egy barlangban, ritkán látni ilyet. Mindez Afrikában történt egy különleges helyen, amelyet Karoo-nak hívnak. Ez egy száraz, félsivatagos terület a Dél-afrikai Köztársaság déli-délnyugati részén. A napégette talaj itt, a földnek ezen a részén elképesztő titkokat rejt, olyanokat, amelyek még a dinoszauruszoknál is régebbiek. Azok a tudósok, akik az élettel, az élet eredetével és a földi élet kialakulásával foglalkoznak, kihagyhatatlan terület a Karoo.

Ezeken a területeken korábban őslakosok éltek, a San-nép művészete pedig elsősorban barlangrajzokon maradt fenn. Ők általában víznyerőhelyeknél táboroztak. Korábban különleges élőlények népesítették be ezt a területet, a Karoo fosszíliás hírnevét a dicynodontok alapozták meg, ezek tömzsi, növényevő állatok voltak, körülbelül disznó nagyságúak, csőrrel és lefelé irányuló agyarakkal.

Ami pedig érdekesség, hogy ezek az élőlények a Perm időszakban, több mint 280 millió évvel ezelőtt uralkodtak, jóval a dinoszauruszok megjelenése előtt. Ezeknek az élőlényeknek a koponyáit pedig még most is időnként kimossa a víz, így megtalálhatók a természetben is.

És itt jön a csavar történetben, hiszen ezeket a csontokat rendszeresen összeszedték a helyi népek, és ezekből meséket szőttek.

Ezek a 280 millió éves állatok tehát felkerültek a barlangrajzokra, a kutatókat pedig elsőre megtévesztették, hiszen az idővonal nem stimmelne, az emberek és ezek az élőlények nem élhettek együtt. A festmények ugyanis 200 évesek, tehát a 19. század elején keletkeztek. A megfejtés azonban utólag egyszerű, hiszen a területen talált több millió éves koponyákból szőttek meséket a helyiek, és ezeket örökítették meg a képeken.

Ám a meglepő az, hogy a koponyákhoz másfajta testet skicceltek fel a helyiek, kígyótesttel kombinálták azt. A tudósok miután gondosan összehasonlították a festett körvonalakat tucatnyi Karoo-i fosszíliával, egy paleontológus észrevett meglepő egyezéseket, a fejformában, az agyarak dőlésszögében, a test arányaiban, melyek megfeleltek egy tipikus dicynodont csontváznak.

De miért gyűjtötték ezeket a csontokat az emberek?

Valószínűleg rituális célból.

Ami emeli a felfedezés tudományos értékét, azaz, hogy ez a régen élt állat első ábrázolása, megelőzi a hivatalos első ábrázolásokat is, amelyek alapján elnevezték az állatot.

Így néztek ki ezek az állatok:

(via Earth.com)