Itt van Ukrajna felosztásának terve, magyar szakértő vázolta a borús jövőt

A három éve tartó orosz-ukrán háború lezárása nehéz folyamatnak ígérkezik. Egyelőre az is óriási siker volna, ha legalább ideiglenes fegyverszünetet köthetnének a szembenálló felek, mondjuk 30 napra, ahogyan az amerikaiak ezt már „lenyelették” az ukránokkal.

Vajon hogyan fog kinézni Európa keleti fele, ha a tűzszünetből tartósabb béke válik, és megindulhat az újjáépítés? Ennek felvázolására vállalkozott Prof. Dr. Resperger István ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár az Ultrahang nevű YouTube-csatorna friss videójában.

A szakértő szerint a békének mindenképpen lesz utóélete Ukrajnában, azon belül Kárpátalján is, a fegyverek „vissza fognak nézni”, a rendteremtés, a helyzet normalizálódása nem megy majd egyik percről a másikra.

Donald Trump amerikai elnök az országa segítségét nem adja ingyen, jó kalmár módjára Ukrajna ásványkincseire fáj a foga, ebben akart már korábban megállapodni Zelenszkij ukrán elnökkel, de a találkozójuk végül balul sült el. Most alkalom nyílik a javításra.

A legtöbb szó az úgynevezett ritkaföldfémekről esik, amelyek viszonylag nagy mennyiségben találhatók Ukrajnában. De ugyanilyen fontos a titán, a lítium és egy sor más különleges elem is, hiszen

egyetlen F–35-ös ötödik generációs vadászgéphez 450 kilogramm kell belőlük.

A harci gépeket nemcsak az USA használja, de sok ország rendelt belőlük, az igények teljesítéséhez pedig rengeteg nyersanyagra van szükség. Elvileg Kínából is be lehetne szerezni ezeket, ám az ázsiai szuperhatalom szűkmarkúbban bánik velük, érthető módon megtartja azokat magának.

Resperger István adatai szerint a háború eddig 110 ezer ukrán és 140 ezer orosz halottat hozott. Ukrajna demográfiailag óriási veszteségeket szenvedett el, valószínűleg 20 százaléknyi területet is elveszít, és nem jelentkezhet a NATO-ba sem.

Mi lesz helyette? Békefenntartás egy sávban, a legutóbbi donbaszi tűzszünetnél például egy 80 kilométeres pufferzónát alakítottak ki. Ott 40–70 ezer békefenntartót kellene folyamatosan állomásoztatni, ami drága mulatság, és az USA, Kína, Németország alighanem vonakodva vállalná csak a költségeket.

Az ideális megoldás első lépésként az lenne a magyar szakértő szerint, ha általános tűzszünetet hirdetnének a teljes 1400 kilométeres arcvonalon. Ezt követnék a fogolycserék, a háborús bűnök kivizsgálása, a Fekete-tenger hajózásának biztosítása, és még egy sor más praktikus dolog.

Ha folytatódik a háború, az oroszok képesek lehetnek eljutni az ukrán-román közös határ kezdőpontjáig 2029-ig, de addig az orosz gazdaság és bankszektor sem bírná ki a krízist. Ha Putyin a NATO-val is összezördülne, akkor már 5100 kilométernyi szárazföldi és tengeri határon kellene küzdeniük, ezt pedig az iparuk sem bírná, ráadásul teljes mozgósításra lenne szükség.

A teljes rendezés optimális esetben is 5–10 évbe telhet, és biztosan nem lesz díszmenet, erről pár évtizeddel korábbról a Balkánnal kapcsolatban már vannak tapasztalatai Európának.

A teljes előadás itt nézhető meg: