Milyen nyelven gondolkoznak a siketek?

Mint mindenki más, a siket emberek is számos különböző módon képesek kifelé és befelé kommunikálni - ezért nincs egyetlen olyan nyelv vagy modalitás, amelyet minden siket ember használ gondolkodás közben. Egy személy gondolatainak jellegét különböző tényezők befolyásolják, többek között az életkor, amelyben siket lett, és más személyes tényezők, például az, hogy van-e belső monológja vagy sem.

Bár kevés publikált kutatás van a témában, Bencie Woll, a University College London jelnyelvi nyelvész professzora a The Naked Scientistsnek adott nemrégiben megjelent interjújában kifejtette, hogy „egy siketnek született személy, a nyelvek, amelyeken gondolkodhat, azokkal a nyelvekkel lesznek kapcsolatban, amelyeket ismer. Láthatjuk, hogy a siket kisgyerekek ugyanúgy jelelnek maguknak, mint ahogy a halló kisgyerekek beszélnek maguknak”.

Egyes siket emberek - azok, akik alig vagy egyáltalán nem hallanak - hangok helyett képekben gondolkodhatnak, és gondolataikat jelnyelvi jelek, írott szavak vagy képek formájában képzelik el. Ez nem jelenti azt, hogy belső világuk kevésbé gazdag vagy leíró lenne, mint a nem siket embereké, csak más médiumon keresztül jut el hozzájuk.

Azok, akik süketen születnek, valószínűleg nem rendelkeznek belső referenciával arra vonatkozóan, hogyan hangzik a beszélt nyelv, mások később süketülnek meg, és így megőrzik a szóbeli kommunikáció emlékét. Ennek eredményeképpen egyes siketek képekben, hangokban vagy a kettő keverékében gondolkodnak.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a jelnyelv nem univerzális - világszerte mintegy 300 különböző jelnyelv van használatban. Ezért az, hogy egy siket ember milyen jelnyelvet képzel el gondolkodás közben, attól függ, hogy milyen dialektust használ.

Lenyűgöző módon tanulmányok kimutatták, hogy a jelnyelven való gondolkodás aktiválja az agy bal alsó homloklebenyét, amely ugyanaz a régió, amely akkor is működésbe lép, amikor a nem siket személyek szavakkal gondolkodnak. „Ez arra utal, hogy a „belső jelbeszédet” a belső beszédhez hasonló régiók közvetítik” - írják az egyik 1997-es tanulmány szerzői ebben a témában.

Más, még az 1970-es években végzett kutatások azt mutatták, hogy a belső jelelés központi szerepet játszik a rövid távú memóriafolyamatokban, ahogyan a belső beszéd is ismert a nem siket egyéneknél.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden nem siket ember verbálisan gondolkodik. Az elmúlt néhány évben egyre szélesebb körben ismertté vált, hogy néhány embernek nincs belső monológja, ami azt jelenti, hogy gondolataik némák, és csak képekből vagy más absztrakt konstrukciókból állnak, amelyek nem tartalmaznak beszédet.

Nem világos, hogy ez a jelenség mennyire gyakori a siketeknél, vagy hogy ugyanolyan arányban tapasztalják-e, mint a nem siket emberek. Vannak olyan emberek is, akiknek afantáziájuk van, ami azt jelenti, hogy képtelenek mentális képeket előhívni. Eddig úgy tűnik, hogy nem végeztek olyan kutatást, amely az afantáziát a siketek körében vizsgálta volna, így nem világos, hogy a hallható vagy vizuális gondolatokkal nem rendelkező egyének hogyan gondolkodhatnak.

_{Forrás: iflscience}