Megérkezett a 2026/2027-es téli hó-előrejelzés, a friss modellek alapján ekkora esély van idén a fehér karácsonyra Magyarországon

Hat nagy meteorológiai központ friss adatai alapján a 70 éve nem látott erejű Szuper El Niño enyhébb, hószegényebb telet hozhat Európa nagy részére, így az ünnepi havazás sem garantált. A szakemberek azonban egy olyan januári sarki örvény-gyengülésre figyelmeztetnek, amely egy csapásra átírhatja a forgatókönyvet, és komoly téli fordulatot szabadíthat a kontinensre.
Miért írja át a Szuper El Niño a 2026/2027-es telet?
Az idei téli időjárás legnagyobb karmestere a Csendes-óceánon kialakult, rendkívüli erejű El Niño. A NOAA legfrissebb mérései szerint a keleti óceáni térségben a vízhőmérséklet nagy területen több mint 7 Celsius-fokkal haladja meg a sokéves átlagot, ami a nyers anomáliák alapján legalább 70 éve a legerősebb ilyen eseménynek számít.
Ez a hatalmas hőmérsékleti többlet a fél világ időjárását átrajzolja. Míg az Egyesült Államokban a novemberi modellfutások kifejezetten több havat jeleznek Kalifornia, a délnyugati államok és az északkeleti partvidék számára, addig Európában pontosan az ellenkező hatás érvényesül. Az Atlanti-óceán felől érkező enyhe nyugati áramlás és a délről felnyúló magasnyomású gerinc a kontinens nyugati, déli és középső részén – így Magyarországon is – az átlagosnál kevesebb havat ígér. A friss novemberi futás ráadásul éppen Kelet-Közép-Európából vett el további hómennyiséget, a hat nemzetközi szezonális modell átlaga alapján pedig egyelőre csak Európa legészakkeletibb csücskében számíthatnak átlag feletti hótakaróra.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az átlag alatti hómennyiség hazánkban sem jelent teljesen hómentes telet. A szezonális összkép alapján a Kárpát-medencében is lesznek havas időszakok, csupán a tartós, vastag hótakaró kialakulására kisebb az esély a megszokottnál.

Megrepedt a sarki „hűtőszekrény”, Európára zúdulhat a fagyos levegő, a december és a január is tartogathat meglepetéseket
Olvass tovább...
Fehér karácsony 2026-ban – mire számíthatunk Magyarországon?
A friss novemberi adatok már az első pillantást is engedik a karácsonyi hétre. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) 51 különböző szimulációt futtatott le a december 20. és 26. közötti időszakra, azt vizsgálva, hol hullhat legalább 2,5 centiméter friss hó.
Az eredmények szerint a legjobb eséllyel Skandinávia, Kelet-Európa és az Alpok térsége indul, míg Közép-Európában – így Magyarország térségében is – 40 és 60 százalék közé teszik a friss hó valószínűségét. Nyugat-Európában, délen és az Egyesült Királyságban ez az arány 10 százalék alá esik. A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: több mint egy hónappal az ünnepek előtt ez még nem egy konkrét városra szóló fehér karácsony-előrejelzés, hanem inkább az éghajlati alapadatok és a korai időjárási mintázatok találkozása. A kiterjesztett távú előrejelzés december 21. és 25. között hazánkban és Európa nagy részén továbbra is átlag alatti havazást mutat, csupán Délkelet-Európában rajzolódik ki erősebb havas jelzés.

Sosem láttunk még ilyet: 75 éves rekordot dönt a Super El Niño, letarolja a telet – ez vár Magyarországra
Olvass tovább...
Mi lesz a téli síeléssel az Alpokban?
A síelők számára a 2026/2027-es szezon igazi megosztottságot hoz a világban. Míg az amerikai Kalifornia síterepei – élükön a Mammoth Mountainnel és a Lake Tahoe-val – rekordközeli, átlag feletti havazásra készülhetnek, addig Kanada szinte összes ismert sírégiója jelentős hóhiánnyal küzdhet a magasnyomású zóna miatt.
Európában a legtöbb síterep az átlag alatti sávba került, a magyarok körében is rendkívül népszerű Alpok azonban külön kategóriát képvisel. A hat nagy modell között itt a legnagyobb a széthúzás: a legoptimistább forgatókönyv 30 centiméterrel több havat, míg a legpesszimistább 30–50 centiméteres mínuszt mutat. Ennek az eredője az, hogy a hozzánk közelebb eső Keleti-Alpok nagyjából az átlagos szint közelében maradhat, míg a nyugati oldalon 11–15 centiméteres elmaradás látszik – a magasabb fekvésű pályákon ugyanakkor a magasság és a hóágyúzás továbbra is kompenzálhatja az enyhébb légtömegeket.

Azt hitted, idén is megússzuk a havazást? Az extrém El Niño miatt 1950 óta nem látott, kemény tél csaphat le ránk
Olvass tovább...
A januári fordulat, amely nálunk is mindent megváltoztathat
Hogy miért nem érdemes még elkönyvelni az enyhe telet, arra a sztratoszférában zajló folyamatok adják meg a választ. A sarki örvény (Polar Vortex) egy hatalmas, téli légköri áramlási rendszer, amely akkor működik „zárt fedőként”, ha a szelei erősek – ilyenkor a fagyos sarkvidéki levegőt a pólusok felett tartja. Ha azonban a sztratoszférában hirtelen felmelegedés (SSW) lép fel, a nyugati szelek legyengülnek vagy meg is fordulnak, az örvény pedig széteshet, szabad utat engedve a jeges levegőnek a mérsékelt égöv felé.
Az idei szezon már november elején történelmet írt, hiszen ekkor mérték a valaha feljegyzett legkorábbi sarki örvény-gyengülést. Bár ennek hatása az évszak korai szakasza miatt mérsékeltebb maradt, az ECMWF legújabb szezonális előrejelzése szerint január közepétől februárig ismét látványosan gyengülhetnek a sztratoszférikus szelek. A klímamodellek alapján egy ilyen esemény még El Niño-években is komoly havazást szokott hozni az első 30 napban egész Közép-Európában, így Magyarországon is. Bár ez egyelőre csak egy formálódó jelzés, könnyen lehet, hogy a tél igazi arca idén január második felében mutatkozik majd meg nálunk.
(via)
