Pusztító természeti csapás érte Ceglédet, a biztosító viszont nem fizet

A klímaváltozással, globális felmelegedéssel érezhetően megváltozott Magyarország időjárása is az elmúlt egy-két évtizedben. Ma már olyan jelenségekkel, olykor csapásokkal is szembe kell néznünk, amelyeket még az ezredforduló táján is elképzelhetetlennek tartottunk.

A statisztika ebben az esetben meglehetősen csalós, hiszen például az éves csapadékmennyiség látszólag megvan, ám annak eloszlása teljesen más, mint korábban. 2022-ben az évszázad aszályát kellett elviselnünk, és erre az évre is hatalmas szárazságot jósolnak a meteorológusok.

Hasonló gondokat okoz az alkalmaként hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék is, amely miatt már a villámárvizek jelenségét is meg kell szoknunk. Sokan azzal vigasztalják magukat, hogy legfeljebb „kellemes” mediterrán éghajlatú ország leszünk, ám ez önbecsapás – ha minden hasonlóan folytatódik, a félsivatagi klíma jobban jellemző lesz Magyarországra.

Mondhatnánk persze, hogy szélsőségek korábban is adódtak. Emlékezetes például a szinte kereken egy évszázada, 1924. június 13-án (mellesleg: pénteken) Biatorbágy környékén pusztító tornádó, amely mintegy 70 kilométeres úton söpört végig, és a vihar tölcsérei legalább hat percig tomboltak, 320–345 km/órás széllökéseket hozva.

Ami viszont akkor csak ritka kivétel volt, az most lassan trenddé alakulhat. Talán erre bizonyíték, hogy a napokban rendkívüli természeti jelenség csapott le Cegléden. Városszerte komoly károkat okozott egy olyan képződmény, amely idehaza eddig alig tapasztalt volt: a forgószél.

„Egy ács úgy fogalmazott, hogy hasonlóval még nem találkozott munkássága során, de nem tartja kizártnak sem a történteket”

– olvasható a Szoljon.hu megyei hírportálon. A lap leírása szerint több ingatlanon is forgószél „rendezte át” a cserepeket, bosszantó károkat okozva. Bár a szarufák, tetőlécek és gerendák szerencsére sértetlenek maradtak, az utána következő események szintén elkeserítették a tulajdonosokat.

A biztosítók ugyanis elutasították a kárigényt, arra hivatkozva, hogy a HungaroMet adatai alapján a szél ereje nem haladta meg az 54 kilométer/órát, egészen pontosan 37 kilométer/órás szélsebességet jegyeztek abban az időszakban. Ha az efféle csapások gyakoribbá válnak, alighanem át kell gondolnunk az ide vonatkozó szabályozást, hogy a kárvallottak ne maradjanak teljesen magukra.

Ceglédnél volt már tornádó is, elég ijesztő: