Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a magyar fiatalokról: százezrek ébrednek szorongva, és döbbenetes, kitől kérnek segítséget

Riasztó számok érkeztek a magyar fiatalok mentális állapotáról

A 14 és 19 év közötti korosztály lelkiállapota sosem látott mélyponton van az Idea Intézet legújabb, a Mentális Egészség Világnapján publikált országos felmérése szerint. A kutatás rávilágított, hogy a magyar fiatalok 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten ébred.

A számok mögött emberi sorsok húzódnak meg. A mintegy 580 ezres tinédzser populációból több mint 200 ezer magyar fiatal esik a „fenyegetett mentális állapot” kategóriájába. Bár ez nem jelent azonnali pszichiátriai diagnózist, az adatok egyértelműen mutatják, hogy a felnőtté válás küszöbén álló generáció sürgős támogatásra szorul. A helyzet a 16-19 évesek, valamint a lányok körében a legkritikusabb. A szorongás és a rosszabb lelkiállapot hatványozottan sújtja az egyszülős, anyagi gondokkal küzdő családokban élőket.

Az iskola a legnagyobb stresszforrás a diákok életében

A mindennapi stressz nem a semmiből fakad. A válaszokból tisztán kirajzolódik, hogy az iskola jelenti a legkeményebb terhelést a diákoknak. Az iskolai elvárások, a jegyek hajszolása, valamint a továbbtanulással és pályaválasztással kapcsolatos bizonytalanság mindennapos feszültséget generál. A magyar fiatalok 43 százaléka retteg attól, hogy nem tudja eldönteni, mihez kezdjen az életével, és úgy érzik, az oktatási rendszer magára hagyja őket a nagy döntések előtt. Bár az iskola egyfajta védőhálót és közösséget is jelenthetne, a túlzott teljesítménykényszer árnyékában ez sokszor eltörpül.

Mindennapos bántalmazás és elfojtott problémák

A kortársi kapcsolatok alapvetően fontosak lennének a stressz levezetésében, ám a statisztikák itt is sötét képet festenek. A megkérdezettek 57 százaléka – ami nagyjából 330 ezer embert jelent – vallotta be, hogy az elmúlt évben valamilyen formában bántalmazás áldozata lett. A bántalmazás leggyakoribb formája a csúfolódás és a rosszindulatú pletyka, de rendkívül gyakori a megalázó kritika és a kiközösítés is.

Hiába egyértelmű a baj, a segítségkérés falakba ütközik. A fiatalok 67 százalékát a szégyenérzet tartja vissza attól, hogy felnőttől kérjen tanácsot, 63 százalékuk pedig attól retteg, hogy a problémájukat úgysem vennék komolyan - írja az Index.

A mesterséges intelligencia vette át a pszichológusok szerepét?

Mivel a valós emberi kapcsolatokban sokan nem találják meg a megfelelő támaszt, a technológiához menekülnek. A 14–19 évesek körében a mesterséges intelligencia használata mára mindennapossá vált, a tinédzserek 96 százaléka használja, majdnem felük napi szinten.

Ami viszont igazán megdöbbentő, hogy az MI már nemcsak a házi feladat megírásában segít. A technológiát használó magyar fiatalok több mint fele kért már életvezetési, lelki vagy magánéleti tanácsot a gépiesített rendszerektől. A jelenség különösen a 16-19 éves lányok körében gyakori, és azoknál, akik nehezen nyílnak meg a környezetüknek. Az érintettek 44 százaléka ráadásul úgy érzi, érdemi, használható segítséget kapott a mesterséges intelligencia algoritmusaitól.

A WHO statisztikái szerint a felnőttkori mentális betegségek fele 14 éves kor előtt, egy további jelentős része pedig 18 éves kor előtt gyökerezik. A mostani adatok tükrében a tét nem is lehetne nagyobb a jövő generációja számára.