Telefonos banki csalás miatt 13,5 millió forint tűnt el, erre figyeljenek az idősek
Egy magát banki alkalmazottnak kiadó ismeretlen telefonáló gyanús pénzmozgásra hivatkozva vette rá áldozatát egy távoli hozzáférést biztosító program telepítésére. A budapesti nő számlájáról végül összesen 13,5 millió forint került két másik bankszámlára. Az ügyészség most két férfit pénzmosással vádol az ügyben.
Telefonos banki csalás során 13,5 millió forint került le egy budapesti nő bankszámlájáról
A Kiskunhalasi Járási Ügyészség két férfival szemben emelt vádat pénzmosás miatt. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szeptember 25-én közzétett tájékoztatása szerint a vádlottak jutalék ellenében nyitottak bankszámlákat azért, hogy az oda érkező összegeket készpénzben felvegyék, majd továbbadják megbízójuknak.
A csalás sértettje egy budapesti nő volt. Az ügyészség az életkorát nem közölte. A nőt egy magát banki alkalmazottnak kiadó ismeretlen személy hívta fel. A telefonáló azt állította, hogy gyanús pénzmozgás történt, ezért biztonsági okokból le kell töltenie számítógépére az AnyDesk alkalmazást. A program telepítése után a nő különböző műveleteket engedélyezett, biztonsági kódokat adott meg a telefonálónak, és az internetbankjába is belépett. Közben már olyan pénzmozgásokat is észlelt, amelyeket nem ő kezdeményezett, miközben több, magát ügyintézőnek kiadó személlyel beszélt telefonon.
Ijesztő jóslattal állt elő az időutazó: elárulta, mikor érkeznek az idegenek - és ez még nem minden
Olvass tovább...
Az ügyészség szerint csak órákkal később, a bankjától érkező valódi jelzés után vált számára egyértelművé, hogy csalás áldozata lett. Addigra összesen 13,5 millió forintot utaltak át a két vádlott bankszámlájára.
AnyDesk banki csalás esetén a bank soha nem kéri távoli hozzáférést biztosító program telepítését
Az AnyDesk távoli hozzáférést biztosító alkalmazás. A Magyar Nemzeti Bank külön figyelmeztet arra, hogy más kérésére senki ne telepítsen ilyen programot a számítógépére vagy telefonjára. Az MNB kifejezetten az AnyDesk és a TeamViewer programokat is megnevezi, és arra figyelmeztet, hogy ezek segítségével a csalók megszerezhetik a banki belépési adatokat. A jegybank szerint a bank soha nem kéri ügyfelétől ilyen program telepítését. A telefonos csalások során gyakori módszer, hogy az elkövető valamilyen sürgős veszélyhelyzetre hivatkozik. Ilyen lehet például egy állítólagos gyanús tranzakció vagy a bankszámla veszélybe kerülése.
Az MNB szerint minél sürgetőbb egy kéretlen telefonhívás, annál indokoltabb a gyanakvás. Gyanús hívás esetén azt tanácsolják, hogy az ügyfél szakítsa meg a beszélgetést, majd maga keresse meg bankját egy ismert, hivatalos telefonszámon.
Banki csalás ellen az időseknek is fontos felismerniük ezeket a telefonos figyelmeztető jeleket
A mostani ügyben nincs adat arra, hogy a sértett idős lett volna, ezért a konkrét eset nem nevezhető idősek ellen elkövetett csalásnak. A módszer azonban az idősebb banki ügyfelek számára is fontos figyelmeztetés.
Az MNB hangsúlyozza, hogy a banki ügyintézők soha nem kérik el telefonon az internetbanki jelszót, a bankkártya PIN- vagy CVV-kódját, illetve az egyszer használatos hitelesítési kódot. A jegybank azt is tanácsolja, hogy más kérésére ne telepítsünk ismeretlen vagy távoli hozzáférést biztosító programot. Az sem bizonyítja önmagában a hívás valódiságát, ha a telefon kijelzőjén a bank ismert száma jelenik meg. Az MNB szerint létezik úgynevezett hívószám-hamisítás, amelynek során a csalók más telefonszámot jeleníthetnek meg a hívott fél készülékén.
„Kiderült, hogy Takács Péter az első hivatalosan is analfabéta képviselő a magyar parlamentben”
Olvass tovább...
Ha tehát valaki banki ügyintézőként telefonál, sürget, kódokat kér vagy program telepítésére akar rávenni, a legbiztonságosabb lépés a hívás megszakítása, majd a bank önálló felhívása annak hivatalos telefonszámán.
A 13,5 millió forint egy részét már a jóváírás után alig egy órával elkezdték készpénzben felvenni
Az ügyészség szerint a két bankszámlára 7,7 millió, illetve 5,8 millió forint érkezett, összesen 13,5 millió forint. A jánoshalmi vádlott a banki költségek és mintegy 23 ezer forintos jutaléka levonása után alig egy órával a jóváírást követően már készpénzt vett fel Baján, majd a nap folyamán Szekszárdon is folytatta a pénzfelvételeket, több részletben. Az ügyészségi közlemény nem állítja, hogy a teljes 7,7 millió forintot egy órán belül vették volna fel. A másik vádlott néhány nappal később próbálta felvenni a hozzá érkezett pénzt, de addigra a bank zárolta a számláját. Az ügyészség szerint emiatt a sértett kárának egy része megtérült.
A vádhatóság mindkét férfival szemben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Arról, hogy elkövették-e a terhükre rótt bűncselekményt, a Kiskunhalasi Járásbíróság dönt.
