Olyan ősmagyar szót találtak, amelynek a jelentését sosem tudtad igazán

Miért pont 7 nap pontosan egy hét?

Az idő az elmúlt időszakban egyre jobban felértékelődik, ebbel van nagyon kevés számunkra, miközben egyre jobban gyorsul a világ körülöttünk. Az információk rengetegében pedig már elveszünk, annyi adatot látunk egy-egy nap, hogy azokat képtelenek vagyunk feldolgozni is. De mégis miért pont hét napból áll egy hét?

Ez a ciklus az egyik legelterjedtebb időmérési forma, nagyon mélyen gyökerezik az emberi kultúrákban, a társadalomban. Érdekesség, hogy sok kultúra és civilizáció átvette, de mégis, elsőként Mezopotámiában használták. Babilonba vezethető vissza minden a tudomány emberei szerint, itt kezdődött tényleg még ez is.

A babiloniak bizony az égitestek mozgását tanulmányozták, és erre építették az időfelfogásukat, időmérésüket is. Megfigyelték, hogy újholdtól újholdig 29,5 nap telik el, és ezt a ciklust osztották négy részre, és így jött ki a hetes szám, amit néggyel szoroztak meg. Ez ugyan nem egy tökéletes passzintás a Hold és a Nap ciklusaihoz, mégis praktikusan lehet használni az idő mérésére.

Erős magyar vonatkozás

Ez a hét nap később a különböző vallási hagyományokban is fontos szerepet kap, emlékezhetünk például arra is, hogy a Biblia szerint is Isten hat nap alatt teremti a világot, majd a folyamat legvégén pihen egy napot, tehát itt is megfigyelhető a hét nap misztikuma.

De honnan jöttek az elnevezések, a hét nap neve?

A hétfő a hétnek az eleje, az elnevezés innen származik, a szerda és a csütörtök szláv eredetű szavak, a péntek is szláv eredetű, az öt számnév származéka, a szombat a héber sabbath (pihenőnap) átvétele, míg a vasárnap a vásár napja kifejezésből származik.

Kimaradt a kedd, de nem véletlenül, hiszen ez a legmagyarosabb a hét napjainak nevei közül. Az ómagyar ketüdi szóból származik, ez másodikat jelent, ebből jön a kettes szám neve is a magyarban.

(via Royal Museum Greenwich)