Három magyar vármegyét rendkívüli másik névvel illettek, sosem hallottad még ezt valószínűleg

Mindig is voltak nevei a magyar országrészeknek, az egyes országrészeknek, amelyeket valamilyen tulajdonság, elhelyezkedés vagy földrajzi zártság után egy platformra hoztak. Ezek olyan nagyobb egységek, amelyeket azért hozunk létre, hogy könnyebben tudjunk tájékozódni az országban,

hogy könnyebben tudjunk meghatározni helyeket az összehasonlításokra.

A királyi

Összesen nyolc magyarországi statisztikai régiót különböztetünk meg. Azt is tudni lehet, hogy ezeket mi hívta életre. Több helyen is olvasni lehet, hogy a régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb az, amely bizony három, a magyar történelem szempontjából nagyon fontos vármegyét fűz össze, és ennek köszönhető az is, hogy ennek a régiónak van egy külön megnevezése is, egy "beceneve", amely a három vármegyét összefűzi.

Ez a Közép-Dunántúl régió, amely három vármegyéből áll, Fejér vármegye, Komárom-Esztergom vármegye és Veszprém vármegye alkotja.

A különlegessége ennek az is, hogy kiemelten a többi közül úgy is hívják, mint a "királyi régió". Mindhárom vármegye jelentős központjai püspöki székhelyek és nagyon erősen kötődnek a magyar államiság kialakulásához is. Székesfehérvár a koronázóváros, a királyok temetkezési helye, Esztergom az első város, Székesfehérvárral együtt az ország első fővárosai voltak, míg Veszprém a királynék városa is, nagyon fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

Veszprémet még Szent István király, az első magyar király ajándékozta oda feleségének, Gizellának, majd az egyszeri tett hagyomány lett, és a mindenkori magyar királyné birtoka lett Veszprém a birtokaival együtt.