Adócsalással gyanúsítják Tóth Gabit, feljelentést tesz a gátlástalanul megalázott énekesnő, könnyek között figyelmeztette a mocskolódó kommentelőket
Olvass tovább...
A közösségi médiában fröcsögő agresszív kommentelők rács mögé kerülhetnek egy új törvényjavaslat értelmében.
A szólásszabadságnak, ezen belül a posztolásnak és a kommentelésnek is vannak határai, éppen ezt szeretné törvénybe foglalni az a javaslat, ami hamarosan a parlament elé kerülhet. A tervezet szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, aki nagy nyilvánosság előtt olyan hozzászólást tesz közzé, ami beazonosítható személyek vagy csoportok ellen irányuló halálos fenyegetést, vagy kínzásra vonatkozó szándékot fejez ki.
Egy másik ember vagy közösség ellen irányuló agresszív megnyilvánulás tehát a hűvösre teheti a kommentelőt, de a hozzászólás vagy poszt megosztói is szankciókra számíthatnak. A kifogásolt tartalom lájkolása azonban nem lenne büntethető.
Olvass tovább...
Valójában nem jelent különösebb újítást a magyar törvényekben ez a javaslat, a Büntető törvénykönyv ugyanis jelenleg is tiltja az uszító, rágalmazó, vagy becsületsértő magatartást.
A közösségi média korlátozása nem egyszerű terep a törvényalkotóknak, de vannak olyan országok, amelyek előttünk járnak ebben.
Franciaország például már most szigorúan szabályozza az online gyűlöletbeszédet és antiszemita megnyilvánulásokat. Az internetes zaklatásért és gyűlöletkeltésért pénzbírság vagy akár börtönbüntetés is kiszabható és ugyanez a helyzet Olaszországban is.
Németországban 2017-ben vezették be azt a törvényt, amely előírja, hogy a közösségi médiaplatformoknak 24 órán belül el kell távolítaniuk az illegális tartalmakat (pl. gyűlöletbeszéd, uszítás). A szabályozás megsértése esetén a cégeket jelentős pénzbírsággal sújthatják.
Olvass tovább...
Tény, hogy a közösségi médiában sűrűn találkozhatunk agresszív, trágár, gyűlölködő hozzászólásokkal, a törvény életbe lépése után vélhetően ezek visszaszorulnak majd. Olyan ellenvélemények is vannak azonban, amelyek szerint a szigorítás sérti és korlátozza a szólásszabadságot.
A törvény egyes pontjai sarkalatosnak minősülnek, így az elfogadásukhoz kétharmados többség kell. Ha ez meglesz, az új szabályok akár már 2025. január 1-jén hatályba léphetnek.
A februári Szólásszabadság Konferencián Deutsch Tamás is előadott, a Fidesz EP-képviselője egy Curtis-idézettel kezdte a beszédét:
Olvass tovább...
Forrás: Telex