
Ez Magyarország leghosszabb nevű települése, beletörik a nyelved elsőre, pedig gyönyörű neve van
Olvass tovább...


Nem véletlen alakult így, a magyarázat a magyar történelem egyik legdurvább időszakára nyúlik vissza.
Magyarország tele van különleges településekkel, de van egy város az Alföldön, amelynek látványa még a térképen is megdöbbenti az embert. Hajdúböszörmény, a "hajdúk fővárosa" egy szinte tökéletes, körkörös szerkezetet mutat, mintha egy óriási körzővel rajzolták volna a tájba. A város utcái koncentrikus körökben és sugárirányban futnak, ami egyedülállóvá teszi az egész országban. Sokan azt hiszik, ez csupán a véletlen műve, egy furcsa urbanisztikai hóbort. A valóság azonban sokkal izgalmasabb és egyben hátborzongatóbb. A város formája nem a szépség, hanem a kőkemény, élet-halál harcról szóló katonai logika eredménye.

Olvass tovább...
A tudomány "kétbeltelkes" vagy "ólas-kertes" településtípusnak nevezi ezt a különleges szerkezetet, amelyet először Györffy István néprajztudós írt le, éppen Hajdúböszörmény esetében. A lényege, hogy a város két, jól elkülöníthető részből áll.
A belső mag: Ez a sűrűn beépített, szűk utcákkal teli belváros, ahol a lakóházak álltak. Ennek a közepén helyezkedett el a templomerőd, egy vastag, lőréses fallal körülvett templom, amely az utolsó menedékül szolgált egy támadás esetén. A belvárost egy mély árokrendszer és egy "hajdúpalánk" nevű, karókból épült fal védte.
A külső kertségi övezet: A belső magot egy széles, szintén körkörös sávban a kertek övezték. Minden belvárosi telekhez tartozott itt egy külső kert is. Ennek a zónának kettős funkciója volt: egyrészt gazdasági, hiszen itt tartották az állatokat és itt voltak a veteményesek, másrészt pedig ez volt a város első védelmi vonala.

Olvass tovább...
Bár a város alapjai már a középkorban is megvoltak, a ma is látható, szabályos kör alakú szerkezetet a hajdúknak köszönhetjük. Miután Bocskai István 1609-ben letelepítette a szabadságharcban edzett vitézeit Böszörményben, azok a saját katonai logikájuk szerint formálták át a települést.
A cél a maximális védelem volt. A kör alak a legideálisabb forma a védekezésre, hiszen nincs gyenge pontja, nincsenek sebezhető sarkai. A sugárirányú főutcák a gyors mozgást és a csapatok átcsoportosítását szolgálták, míg a körkörös utcák a védelmi vonalak közötti közlekedést biztosították.
A külső kertek pedig egyfajta "halálzónaként" funkcionáltak: a nyílt, bekerített területen az ostromló ellenség könnyű célpontot nyújtott a belső falakról tüzelő védőknek. Hajdúböszörmény tehát nem más, mint egy hatalmas, kör alakú erődítmény, egy város méretű várszerkezet. Utcáin sétálva ma is érezni lehet a hajdúk harcias szellemét és azt a kőkemény logikát, ami a túlélés érdekében formálta kerekre ezt a különleges magyar várost.