
Brutál izzasztó kvíz: melyik magyar várost hívják Totiserkolonienek németül? Tuti, hogy elbuksz azonnal ebben a játékban
Olvass tovább...


Döbbenetes, de igaz, a magyar Alföld egyik legfontosabb városát egyetlen tollvonással átnevezték, már szinte senki nem emlékszik az eredetire.
Minden magyar város nevének megvan az eredete, még ha nagyon rég nem is foglalkoztunk vele. Talán azt gondolhatnánk, hogy a történetük nyitott könyv előttünk. A valóság azonban sokszor sokkal izgalmasabb. Az mindenképp durva élmény lehetett anno, hogy az egyik legnagyobb és legfontosabb magyar város nevét egy napról a másikra megváltoztatják, méghozzá egy olyan névre, amit ma már szinte senki sem tudna azonosítani vele. Pontosan ez történt a ma Szerbiában található, de a magyar történelemben kulcsfontosságú szerepet betöltő Szabadkával, amelynek múltja tele van meglepő fordulatokkal és elfeledett nevekkel.

Olvass tovább...
Szabadka, a szecesszió gyöngyszeme, mindig is a kultúrák és birodalmak találkozási pontján feküdt. A város hivatalos honlapja szerint a településnek a történelem során közel 200 különböző neve volt, ami jól mutatja a vidék viharos múltját. Az első írásos említése 1391-ből származik, ekkor még Zabadka néven szerepelt a dokumentumokban. A török hódoltság, a Habsburg Birodalom és a délszláv államok váltakozása mind-mind nyomot hagyott a város elnevezésén. A sok név közül azonban van egy, amely egy rendkívüli történelmi eseményhez kapcsolódik és amely teljesen átformálta a város identitását.
A legmeglepőbb fordulat Mária Terézia uralkodása alatt következett be. A császárnő egyetlen döntésével eltörölte a város addigi nevét és egy teljesen újat adott neki, amiért a helyiek nem is maradtak hálátlanok.

Olvass tovább...
A 18. század közepén a szabadkaiak mindent megtettek, hogy elnyerjék a szabad királyi városi rangot, ami óriási presztízst és gazdasági előnyöket jelentett. A város polgárai 15 éven keresztül ostromolták kérelmeikkel Mária Teréziát.
Az uralkodónő végül 1779. január 22-én beadta a derekát és teljesítette a kérésüket. A döntésnek azonban ára volt: a városnak új nevet kellett kapnia, méghozzá magáról az uralkodónőről. Így lett az addig Szent-Mária néven ismert kamarai mezővárosból Maria-Theresiopolis.
A szabadkaiaknak annyira megérte a rang, hogy a névváltoztatásért cserébe 5000 aranyat és több mint 266 ezer forintot fizettek a császári kincstárnak.
Bár a Maria-Theresiopolis név a város aranykorát és a polgárosodás kezdetét szimbolizálta, az idők során a magyar Szabadka és a szerb Subotica elnevezés sokkal erősebbnek bizonyult és a 19. századra teljesen kiszorította a császárnő nevét a mindennapi használatból. Ma már szinte senki sem tudja, hogy a gyönyörű szecessziós palotákkal teli város egykor egy Habsburg uralkodó nevét viselte. Szabadka története tökéletes példája annak, hogy a nevek jönnek-mennek, de a hely szelleme és a kultúra ereje mindent túlél.