Érthetetlenül durva átalakítás a Halászbástyán, nem akárki adott rá utasítást

Az impozáns Halászbástya a főváros egyik leglátogatottabb helye, hiszen onnan fantasztikus kilátás nyílik az Országházra, a Dunára, és lényegében fél Budapestre. Nevét onnan kapta, hogy a régi városfal ezen szakaszát a halászok céhe védte.

Itt található a főváros egyik legszebb művészi alkotása is, Szent István lovas szobra. Első királyunk emlékművét 1906-ban avatták fel, Strobl Alajos szobrászművész készítette, és eredetileg fedett kupolacsarnokot is terveztek fölé, ám erre már nem jutott pénz.

A szobor ünnepélyes avatóján a kormány akkori tagjai is megjelentek (élükön Wekerle Sándor miniszterelnökkel), sőt óriási harangzúgás közepette Ferenc József is tiszteletét tette az avatáson. Sőt, bele is szólt az alkotás sorsába, amit kevesen tudnak.

A Szent István-szobor első változata ugyanis sokkal harciasabb volt. Az uralkodó felemelkedett a nyeregben, fején a Szilveszter pápa által küldött koronával, kezében a kettős keresztet tartotta.

1901-ben a bírálóbizottság rostáján még átment a mű, de az Országos Képzőművészeti Tanács szakemberei már néhány módosítást javasoltak rajta. Ekkor került a király fejére a ma jobban ismert Szent Korona, míg a kezében immár lándzsát tartott – olvasható a PestBuda oldalon is.

Ferenc József is beleszólt azonban a kompozícióba, ismeretlen okból a lándzsát visszacseréltette a kettős keresztre. Ilyen változtatások után készült el végül a 4 méter magas bronzszobor, amely mind a mai napig a Halászbástya dísze, és ma már csakis ebben a patinás zöld színben tudjuk elképzelni.

Szent István koráról szól Nagy György hangulatos filmje: