Elképesztő megjegyzést tettek a magyar ételekre a koreaiak, erre senki sem számítana

Hogyan lett a magyar lángos Dél-Korea új kedvence?

Mit tennél meg egy falat laktató lángosért? Berec Peti és kollégája, Gesztesi Dávid 14 órás repülőútra vállalkoztak, hogy Dél-Korea fővárosában, Szöulban találkozzanak egy fiatal párral, akik helyi vállalkozóként nyitották meg “The Langos” címszóval ellátott éttermüket.

A bő olajban sült, fokhagymával és tejföllel kínált ikonikus magyar klasszikus új otthonra talált a Távol-Keleten, és mint előző cikkeinkből is kiderült, egyre több helyi kultúra fedezi fel a hungarikum jellegzetes és karakteres ízvilágát. 

Magyar falatok koreai környezetben - Egy falat Magyarország, amiért érdemes 14 órát utazni

A kis, tíz négyzetméteres büfében öt féle, változatos és ropogós lángos várja a vendégeket: a klasszikus sajtos-tejfölös, a zöldséges, a bazsalikomos-sonkás, a szalámis-szalonnás, valamint egy egészen különleges desszertváltozat, fagylalttal a tetején.

A magyar vendégek számára furcsa lehet, hogy az ételt nem késsel, hanem ollóval szeletelik, de az étkezési szokás teljes mértékben megszokott technikának számít a koreai kultúrában.

A klasszikus lángos mellett a vendégek gulyáslevest és fröccsöt is rendelhetnek, így maximális magyar hangulat.

A magyar konyha nem ismer határokat

A tulajdonosok, Yingi és Siong, egy budapesti utazás során kóstolták meg életük első lángosát, és annyira beleszerettek, hogy elhatározták: “hazaviszik” a receptet.

Tapasztalataik szerint a gulyásleves meglepően jól remekel Szöulban, még ha időigényes is és kísértetiesen hasonlít is egy koreai kedvencre.

A lángoshoz visszatérve, a helyi vendégek első reakciói meglepőek, de őszinték voltak: előfordult, aki pizzának nézte, illetve olyan esetettel is találkoztak, amikor valaki bizonytalanul állt a fokhagyma használatához.

Végül azonban a legtöbben az első falat után rajongóvá váltak.

A vendégek közül sokan megosztották élményeiket.

Egy vendég Magyarországra is ellátogatna, hogy megkóstolhassa az eredeti lángos ízét, ezt véleményében is hangsúlyozta:

„Amikor először ettem lángost, féltem, hogy a fűszerek miatt idegen lesz számomra. De annyira ízlett, hogy most már Magyarországra is elmennék, hogy megkóstoljam az igazit.”

Egy további vendég is dicsérettel illette a népszerű magyar ételt:

„Olyan fokhagymás, hogy ha becsukom a szemem, nem tudnám, hogy Koreában vagyok, olyan, mintha Budapesten ülnék.”

Ezek a mondatok többet érnek bármilyen reklámnál: a gasztronómia ereje képes hidat építeni két kultúra között, és valódi közösségi élményt teremteni.

Lángos, fröccs, gulyás – 3 az 1-ben magyar életérzés

A bisztróban a lángos mellett jéghideg fröccs és forró, fűszeres gulyásleves is várja a vendégeket, így a helyiek a magyar ebéd hagyományos hangulatát és közösségi élményét is  megtapasztalhatják.

A tulajdonosok mesélték, hogy vannak napok, amikor szó szerint három üstnyi gulyást kell főzniük, mert kígyózó sor áll a büfé előtt. 

Egy vendég a következő gondolatokat osztotta meg: „Először azt hittem, a magyar konyha kizárólag kolbászból és gulyásból áll. Amikor azonban Magyarországra látogattam, rájöttem, mennyi változatos és ízletes étel közül lehet válogatni.”

Magyar kultúra a metropolisz nyüzsgésében

A riport nem kizárólag az étteremről szólt. Peti és Dávid felfedezték Szöul kulturális különlegességeit is: többek között egy metróállomást, ahol a János Vitéz sorai olvashatók magyarul és koreaiul. Ez is bizonyítja, hogy a koreaiak nyitottak a világ különböző kultúrái iránt, és a magyar irodalom, valamint a konyhaművészet egyaránt kitüntetést érdemel a város lüktető közegében.

Berecz Péter legújabb riportjában Szöul szívébe utazunk, ahol egy koreai pár eredeti magyar módra süt lángost és főz gulyáslevest. A történet arról szól, hogyan lett egy budapesti élményből álom, majd valóság: