Durván átnevezték a magyarok kedvenc ételét, égnek áll a hajunk tőle

Elképesztő élményeiről számolt be egy német származású, de brit gasztroblogger. A legnagyobb nemzetközi színes magazinokkal partnerkapcsolatban álló Kimberly Killebrew. A blogger többek között a People, BuzzFeed, Smithsonian Magazine, USA Today, Huffington Post, Newsweek vendég szerkesztője. A nagy utazó és étterem kipróbáló hölgyemény rendszeresen osztja meg tapasztalatait a világ legkülönfélébb ízélményeiről, amelyeket gyakorta a helyszínen igyekszik tesztelni. Kimberly néha-néha nem is a világ legismertebb éttermeit célozza meg, hanem azokat a kisebb vendéglátó-egységeket, ahol a tapasztalat szerint igazán autentikusat lehet enni.

Így közelítette meg európai túrájának egyik közelmúltbeli állomásaként Budapestet is. Erről saját honlapján, a daringgourmet.com-on mesél. Magyarország fővárosában szerette volna kipróbálni az igazi, magyaros marhapörköltet is, amit és ahogyan mi idehaza eszünk. Körettel, és egy lefojtó édességgel. Ugyan hősnőnk vegyes tapasztalatokról számolt be a küldetését tekintve, ám kétségtelen, hogy nagyon elégedett volt az általa és a bátyja által tesztelt marhapörkölttel.

Érdekesség, de Kimberly az olvasói számára megpróbálta megmagyarázni, és egyfajta marha és hagyma raguként azonosította, a könnyebb megértés gyanánt.

Budapesti útjukon egy bizonyos, általa megnevezett étterembe (de cikkünkben maradjon homályban inkább a hely neve) a borzasztó korábbi emlékei (zsíros, mocskos rácsok, agyonhasznált fatányérok) ellenére is annyira jót falatoztak, hogy még másnap is ide tértek be, és újra pontosan ugyanazt fogyasztották. Marhapörköltet uborkasalátával, és főleg a külföldiek szemében magyarosnak számító hideg gyümölcslevessel.

Az étterem a hazai vendéglátós vélemények szerint a rendszerváltás idején az egyik legmenőbb volt, ám azóta már rengeteg kritika éri. És egyébként is, a hivatalos megnevezése büfé, ami sok mindent megmagyaráz a puritán körülmények, az általános vásárlókör és az árfekvés tekintetében is.

Azonban hősnőnk élete legjobb marhapörköltjét fogyasztotta ezen a szent helyen. Bár azért a „ragu” fogyasztása közben is az egészsége miatt aggódott a nem túl higiénikusnak tűnő körülmények, és a látszólagos felújítás ellenére is. Sőt, Kimberly azt is elárulta, hogy van néhány alapvető szabály a marhapörkölt főzése közben, amiknek köszönhetően tényleg nem egy szentségtelen ragut, hanem a magyar konyha egyik kedvenc fogását kapjuk.

A blogger említette, hogy a felkockázott hagymát lehetőleg házi zsírban vagy olvasztott szalonnán kell megpirítani, párolni. A szigorúan kalocsai őrölt pirospaprikát csak a már megpörkölt marhahúsra, a tűzről levéve szabad hozzáadni. Így elkerülve a keserűséget. Mindig csak egy kevés vizet lehet hozzáönteni, ami még csak ne is lepje el, hogy jó sűrű szaftunk legyen a majdani köret mellett. Persze ezen, bővebb lírások alkalmával is többször is ragunak hívja pörköltünket a szerző, mintegy összemosva az értelmezést.

Továbbá Kimberly azt is elárulta a követőinek, hogy nem csak marhából készülhet a hagymás ragu (vagyis a pörkölt), hanem sertésből is, valamint EGYES VÁLTOZATOK paprikát és paradicsomot is tartalmazhatnak a receptúrájuk szerint.

Zé-féle tökéletes marhapörkölt: