promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Eltűnt a Balaton legnagyobb látvànyossága, turisták ezrei állnak csalódottan

Eltűnt a Balaton legnagyobb látvànyossága, turisták ezrei állnak csalódottan

Borítókép:  Profimedia
Gasztro & Utazás
Kategória fejléc

A Balaton egyik legvarázslatosabb jelensége lassan csak emlék.

A Balaton északi partjára látogatók közül aligha van olyan, aki ne próbálta volna ki legalább egyszer, hogy működik-e még a híres tihanyi visszhang. Aki nem kiabált, az is legalább mosolygott egyet a hegyoldalban bóklászó turistákon, akik a dombtetőn felszabadultan rikkantják: Halló!, majd várják a választ. Azt a csodát, ami ma már egyre ritkábban érkezik vissza. Pedig valaha egészen biztosan szólt – nem csak néhány méterről, hanem akár a túlpartról is.

A visszhang legendája és múltja

A tihanyi visszhang szinte összeforrt a bencés apátság látképével. A 18. században, amikor az apátság újra felépült, kialakult egy akusztikailag kivételes térszerkezet: a domb, az épület tömege és a kopár felszín együttesen egyedülálló hangjelenséget hozott létre. Innen ered a híres mese is a hullámkirályról és a néma királylányról, akinek hangját a Balaton is visszaverte. A legenda szép – de a hang, amit a látogatók keresnek, már csak alig pattan vissza.

Tudományos magyarázat a csend mögött

A visszhang fokozatos gyengülését a welovebalaton.hu cikke szerint már 1910-ben vizsgálta Schuller Alajos, aki az apátság és a Visszhang-domb közé épített házakat, valamint a park fáit jelölte meg problémás tényezőként. Azóta számos próbálkozás történt: a domb megemelése, a kilátóterasz építése, sőt, egy „hivatásos kiabáló” is próbálta mesterségesen visszahozni a hangot – mindez kevés sikerrel.

A modern építészek és akusztikusok, mint Wettstein Domonkos, ma már komplexebb magyarázatot adnak.

Azt mondják, a környezeti zajok erősödése, a sűrű beépítés, a növénytakaró elburjánzása és a terepfelszín topográfiai átalakulása együtt gyengíti a hang visszaverődését.

Ráadásul a hanghullámok visszaverődéséhez kulcsfontosságú a megfelelő méretű, függőleges felület, az apátság vakolatának síkba hozása például épp ezt a felületet csökkenthette.

A visszhang tehát nem veszett el teljesen, csak szinte észrevétlenül bújt el. És lehet, hogy nem is fog visszatérni a régi formájában. De ahogy a szakértők is mondják: nem egyetlen tető vagy fal a hibás, hanem az egész táj lassú átalakulása. A kérdés már csak az, mit tanulunk ebből, mert lehet, hogy a tihanyi visszhang ma már csak egy emlék – de intő jelként még sokáig visszhangozhat bennünk.

Ha kíváncsi vagy, milyen élesben a visszhang, akkor egy 2020-as videón még kihallani a tihanyi visszhangot: