Magyar települést találtak a dzsungel közepén Amerikában, így hívják

Magyarok a dzsungel közepén?

Magyarok a világ számos táján élnek, korábban, és elsősorban a 19. század végén az amerikai kontinensre erősödött a kivándorlás, több költőnk is megénekelte már korábban azt, hogy elképesztő számban indultak az új világba magyarok. Sokan jutottak el az Amerikai Egyesült Államok területére és sokan közülük Kanadába, korábban az is tervben volt, hogy egy úgynevezett Kis-Magyarország is alakul majd Kanada területén.

A tervek megvoltak, ám végül nem sikerült létrehozni.

De nagyon sok magyar kötött ki Dél-Amerikában is, Argentínában több mint 40 ezer magyar él a mai napig is, ám vannak olyan részek az országban, ahol magyarlakta területek vannak, de nagyon kevesen tudnak ezekről a helyekről. Ilyen Corpus Christi az Argentín őserdőben. 2016-ban fedezte fel őket Zsonda Márk etnográfus és kezdtek tudatára ébredni elfeledett magyarságuknak - írja a Kőrösi Program nevű oldal.

Bálint Ildikó Enikő ír a cikkben nagyon sokat az elfeledett magyarokról, akik elvesztették a kapcsolatot az Argentínában élő magyarokkal is, illetve az anyaországgal. A 20. századi magyar történelem ugyanis nagyon kusza volt, háborúkkal, rendszerváltásokkal és nagyon bonyolult történelemmel tele.

Az elsődleges források a kutatásnál többek között családfák, sírkövek, fotók és letelepedési nyilvántartások voltak.

Tóth János volt az első corpus-i magyar, ő volt a település magyar egyesületének az elnöke is, még 1891-ben vándorolt ki Amerikába, Pannonhalma mellől, egy kis településről, amelyet Bársonyosnak hívtak. Petőfi olvasókört is alapítottak az új hazában, Argentínában egy olyan területen telepedtek le végül, ahol intenzív földosztás kezdődött, ez a terület ugyanis korábban elnéptelenedett.

A Kőrösi Program oldalán további információkat is megtudhattok az itt élő magyar közösségről.

Így néz ki ma a település: