A saját számlájáról akart pénzt felvenni a nő, a banki dolgozó arcon röhögte, készpénz helyett egészen mást kapott
Olvass tovább...
Az ázsiai különlegességek szolidak ehhez az ételhez képest.
A világ gasztronómiai palettáján számos olyan étel található, amely első hallásra szokatlannak vagy akár extrémnek tűnhet - emlékezhetünk például amikor az Ázsia Expressz szereplői belefutottak a Fülöp-szigeteken a balut nevű ételbe, ami egy féli kifejlődött csirke embrió a tojásban megfőzve. Nem meglepő módon furcsa ételekről a legtöbben Ázsiára asszociálnak de azért a mi kontinensük sem marad le. A Feröer-szigeteken és Grönlandon fogyasztott kiviak nem csak a helyi kultúra része, hanem túlélési eszköz is volt az ott élő emberek számára a zord körülmények között.
A kiviak elkészítése és fogyasztása egyedi módon tükrözi az éghajlat, a természet és az emberi találékonyság szimbiózisát. Cikkünkben igyekszünk bemutatni, mi is a kiviak, hogyan készítik el - megkóstolni sajnos nem volt lehetőségünk, de biztosak vagyunk benne, hogy nagyon finom.
Olvass tovább...
A kiviak egy hagyományos, fermentált étel, amelyet többnyire a Feröer-szigetek és Grönland területén készítenek. Az étel központi eleme a sarki hófajd (vagy más kisebb madarak), amelyeket egy fókabőr belsejében fermentálnak. Az elkészítés során a madarakat tollastul, teljes testtel helyezik a fókabőrbe, majd az egészet légmentesen lezárják. Az erjesztési folyamat több hónapig is eltarthat, ezalatt a természetes baktériumok lebontják a madár húsát, csontjai megpuhulnak - a módszer egyedi ízt és állagot kölcsönözve neki.
A kiviak eredetileg a hosszú, hideg téli hónapokra készült, amikor a friss élelmiszer hozzáférhetetlenné vált. A fermentálás nemcsak konzerválta az ételt, hanem megnövelte annak tápanyagtartalmát is, különösen a C-vitamin szintjét, amely létfontosságú a sarki területeken élő emberek számára a skorbut megelőzéséhez.
Olvass tovább...
A kiviak készítése több, mint ételkészítés: egyfajta rituálé, amely generációkat köt össze. Az étel készítése a madárgyűjtéssel kezdődik, általában 300–500 kisebb madarat fognak össze háló segítségével, főként sarki hófajdot, amelyek az érlelés alapját képezik. Ezután következik a fókabőr előkészítése: a fókabőrt gondosan megtisztítják, majd kibélelik a belső részét, hogy biztosítsák a madarak légmentes tárolását. Miután kikészítették a fókát, a madarakat tollastul, belezés nélkül helyezik a fókabőrbe, így a madarak enzimjei segítik az erjedési folyamatot.
Végül a fóka bőrét szorosan lezárják, gyakran kővel vagy más nehéz tárgyakkal, hogy a levegőt teljesen kizárják - a légmentesség kulcsfontosságú az optimális erjedéshez és a nem kívánt baktériumok szaporodásának megakadályozásához, ha hiba csúszik bele, könnyen ételmérgezés lehet a kiviak fogyasztásának vége. Innentől már csak egy hozzávaló szükséges: türelem. A fókabőrt a föld alá vagy egy hűvös, árnyékos helyre ássák, ahol a madarak körülbelül 3–6 hónap alatt teljesen megerjednek.
Amikor a kiviak elkészül, a madarakat kiveszik a bőrből, és azonnal fogyaszthatók. Az íze erős és intenzív, hasonló a más fermentált ételekhez, bár a beszámolók alapján az állaga gyakran zsírosabb.
A kiviakat a pragmatizmus hívta életre, eredetileg a túlélést szolgálta. Az elszigetelt és barátságtalan környezetben, ahol a friss gyümölcs és zöldség elérhetetlen volt, a fermentálás biztosította, hogy az embereknek elegendő élelmiszerük legyen a hosszú tél alatt: a C-vitamin és az egyéb tápanyagok megőrzése az erjedési folyamat során létfontosságú volt az egészség megőrzéséhez.
A kiviak ma már több mint egyszerű táplálékforrás. A helyiek számára a hagyományok tisztelete, a közösségi összetartozás és az ősi tudás megőrzése miatt is különleges jelentőséggel bír. Napjainkban a kiviak elkészítése és elfogyasztása ünnepi alkalmakhoz kötődik, például esküvőkön és más nagyobb családi eseményeken szervírozzák.
És hogy mindez hogy néz ki a gyakorlatban? Valahogy így: