Kőbevésett magyar ősírást találtak Amerikában, egy viking írta, egyetlen mondat áll rajta
Olvass tovább...
A Himalája lábánál még ma is megtalálható a nagy magyar tudós egykori szobája.
Kőrösi Csoma Sándorról, hazánk egyik legjelentősebb tudósáról közismert tény, hogy a tibetológia megalapítója, emellett a tibeti-angol szótár megalkotója, de azt már kevésbé, hogy a mai napig a Himalája rejtekében, a 4000 méteres magasságban fekvő indiai faluban, Zaglában áll az a szoba, ahol ő lakott; és ezt egy magyar nyelvű kőtábla is bizonyítja.
A Himalája lábánál eltemetett Kőrösi Csoma Sándor annak idején azért indult el Keletre, hogy felkutassa a magyarok őseit, de aztán egy addig homályba burkolózó népet ismertetett meg a világgal. A nagy magyar tudós Zagla faluban élt 16 hónapig, és itt alkotta meg az angol-tibeti szótárat. Egykori lakóhelyét csak 100 évvel később, 1928-ban azonosította be Baktay Ervin, Csoma egyik legmérvadóbb életrajzírója, aki elsőként járta végig a nagy tudós indiai útjának állomásait 1926-29 között.
Olvass tovább...
Ilyen sok év után nyilván egyetlen ember sem élt már ott, aki személyesen találkozott volna a tudóssal, ezért Baktay a korábbi generációk által átadott szóbeszéd alapján alkotta meg az elméletét, és rögtön bele is véste a kőbe, hogy 1823-ban és 1824-ben azon a helyen élt és alkotott Kőrösi Csoma Sándor.
„E kolostorban lakott Kőrösi Csoma Sándor, a tibeti kutatás úttörője 1823. június 20-tól 1824. október 22-ig”
- olvasható a kőtáblán.
Olvass tovább...
Baktay Ervin később a Világ tetején című könyvében így írta le a pillanatot, amikor először meglátta Csoma egykori lakhelyét:
„Itt a patakon túl emelkedő magas, kopár hegy tetején pillantottam meg először a zanglai lámakolostort. Csúcsa még a lenyugvó nap rőt fényében égett, amely a szemközti part hegysorának egy bevágásán át mintha csak azért árasztotta volna reá utolsó sugarait, hogy én a magyar zarándok, ebben a misztikus fényben láthassam meg Kőrösi Csoma Sándor első zanszkári otthonát”.
2008-ban indult el egy izgalmas vállalkozás, amiben magyar építészeti szakemberek, restaurátorok, távol-kelet-kutatók vettek részt; ennek az volt a célja, hogy megmentsék az összeomlástól ezt az észak-indiai kolostort, és ezzel megóvják Kőrösi Csoma Sándor szobáját is. Ugyanebben az évben készült egy 30 perces dokumentumfilm Zangla - Csoma nyoma címen, amiben nemcsak a tudós itt tartózkodásának hónapjait mesélik el, de a kolostor helyreállításáról is szó esik.
A cikk A Földgömb nevű magazin írása alapján készült.